Melyik az a magyar informatikai cég, amelyik a 2009-es 193 fős átlagos statisztikai létszámát a választások óta tartó válságévben csaknem megduplázta, és még mindig komoly expanzióban van?
Ez a Kopint-Datorg Zrt., az állam sok lépésben összevont infokommunikációs főcége, amelyet a minisztériumok feladatairól szóló 212/2010-es kormányrendelet a nemzeti fejlesztési miniszter közvetlen irányítása alá rendelt. A Kopint-Datorg vezérigazgatója Pásztory Tamás, a Magyar Telekom (MT) Nyrt. korábbi emberi erőforrás és jogi vezérigazgató-helyettese. Neki egykor kollégája volt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki korábban a kormányzati kapcsolatokért volt felelős az MT-nél, szintén vezérigazgató-helyettesi rangban.

A Kopint-Datorg több nagy jelentőségű projektet kapott meg eddig. A legnagyobb, a sajtó által már részletesebben is bemutatott 58,8 milliárd forintos GSM-R fejlesztés, amellyel a vasút új rádiókommunikációs hálózatát kell megvalósítani és üzemeltetni. Önmagában ez az üzlet is a többszörösére növeli a 2009-ben 3,25 milliárd forintos nettó árbevételt felmutató társaság méretét. A további növekedés a 346/2010. számú, tavaly decemberi kormányrendeletből fakad, amely előírja a hálózat-konszolidációt.

Integrált hálózat Ennek jegyében a Kopint-Datorg – mint a kormányzati célú távközlési hálózatok üzemeltetője – integrálja az állami tulajdonban levő kommunikációs hálózatokat. A teljesség igénye nélkül ilyen a zártcélú rendészeti szisztéma; az informatikai közháló; az okmányirodák, illetve a felsőoktatási intézmények közötti rendszer; a földhivatali nyilvántartás; a bírósági és ügyészségi hálózat; a légi riasztási megoldás.

A munka meglehetősen sokrétű, rengeteg korábbi szerződést kell kiváltani, majd a hálózatokat összevonni. Mindez a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben az "állami hálózatok konszolidációja és kiterjesztése" fedőnéven fut, és 85 százalékban uniós forrásból valósulhat meg. A remények szerint évi 6–8 milliárd forintos állami megtakarítást hoz a projekt. Ennek érdekében már 4,67 milliárd forintot allokáltak a feladatra.

A cégfejlesztés humán erőforrás vonatkozásai is jelentősek, hiszen a Kopint-Datorg előbb akár ezres nagyságrendben átvesz embereket, akik ma az említett rendszerek üzemeltetésében részt vesznek, majd az integráció után vélhetően jöhet a hatékonyságnövelés, vagyis nem lesz mindenkire szükség. Egyelőre a gyarapodás a tendencia, amit jól mutat, hogy a cég honlapján most még 12 igazgató szerepel, ám a szervezeti ábrákon már 16 igazgatóságot és további három üzletágat látni.

Levéltári tender, lóhalálában  A nagy tenderínség idején boldog-boldogtalan szeretne elindulni a Kopint-Datorg Zrt., a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára közös projektjén. Digitalizálni kell egy halom fontos iratot, majd azokat rendezni, tárolni, kulcsszavakkal ellátni, s kereshetővé tenni hosszú távra. Miként az egyik szakértő plasztikusan lefestette a Figyelőnek: „Kell egy nagy dobszkenner; amelyik papír bírja, azt beledobálják, a kímélendő anyagokat pedig beolvassák a lapszkennerek.” Természetesen ennek informatikai leképezése nem egyszerű, komoly fejlesztést igényel. A mintegy 1,8 milliárd forintos tenderen állítólag a magyar cégek közül elindult a Compuworx Zrt. (a HP-vel együtt), a RacioNet Zrt., a Synergon Nyrt., a Comparex Kft., míg a külföldiek közül egy svájci, egy francia és egy brit specialista is.

Sajnos ez a projekt is magán hordozza a szokott államigazgatási gyermekbetegségeket: van ugyan rá uniós forrás, de egy kört már le kellett fújni, ráadásul az indulók azt érzékelik, hogy a tenderben érintett levéltárak nem ugyanazt szeretnék. Még nem látni, hogyan is lesz átjárás a megrendelő intézmények eltérő szisztémái között. Mindenesetre most zajlik a második kör, a kiírók már május végén szerződni akarnak. A projektet 2012 elejére le kellene zárni (a pénzügyi elszámolással együtt), de a győztes augusztus előtt aligha tud elkezdeni dolgozni, így nagyon szűk lesz a határidő.

Kormányon belüli versengés Figyelemre méltó kormányon belüli versengésről árulkodik, hogy a Kopint-Datorg által üzemeltett kormányzati portál, a Magyarország.hu mellé a közigazgatási tárca is elkészített egy honlapot, a Kormány.hu-t. Ennek hátterében politikai okok húzódnak; egy leegyszerűsített magyarázat szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az infokommunikációs racionalizálás a célja, de az ebből következő lépések csikorogva egyeztethetők csak össze a másik kulcstárca prioritásával, a közigazgatási folyamatok racionalizálásával.

Az ezzel összefüggő feladatokra egyébként a kormányhatározat már hat projektben, összesen 5,39 milliárd forintnyi támogatáshoz juttatta a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot. De e tárca és a vonzáskörzetébe tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három projektje már korábban 543,8 millió forint támogatáshoz is hozzájutott az informatikai húsosfazéknak számító Elektronikus Operatív Program (EKOP) kasszájából az 1225/2010-es kormányhatározat révén.

Nagyot hasít A Kopint-Datorg viszont így is nagyobbat hasít: a már említett hálózatkonszolidáció mellett még két projektjére kapott támogatást, így 8,17 milliárd forintnyi fejlesztést valósíthat meg EKOP forrásból. A Figyelő tapasztalatai szerint a társaság óriássá növését sokan szemlélik gyanakodva a magánszférából.

A Kopint-Datorg kapja a vasúti kommunikációs gigaprojektet
A Telekom volt "erős embere" a Kopint-Datorg élén

"Állami szervezetet nem azért kell létrehozni, hogy átvegye a piactól a feladatokat, hanem azért, hogy folyamatokat integráljon” – fejtegeti egy cégvezető. Szerinte a társaság túlnőtte magát, és miközben a magánvállalkozásoknál 100 ezer forintos szerződéseket cincálnak, "a legendák szerint a Kopint-Datorg 1 és 2 millió forint közötti fizetésekkel veszi fel tömegesen a versenypiacról az embereket".

(A cikk a Figyelő 2011/16. számában jelent meg.)

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.