A közigazgatásban a haszon és főleg ennek angol megfelelője, a profit szó nem igen divatos. Látszólag nehezen értelmezhető, mert mindenkinek először automatikusan az üzleti világ fogalmi rendszere ugrik be, és hát a haszon adózott eredményként tényleg nem értelmezhető a költségvetési szervek esetén. Más oldalról nézve viszont a köz szolgálata társadalmilag hasznos, az egyes tevékenységek mögötti haszon, mint a köznyelvben általánosan használt fogalom tehát értelmezhető.

Ilyen értelemben viszont az informatikai megoldásoktól is elvárható a haszon termelése, ami jelenthet konkrét pénzügyi megtérülést (például papírköltség kiváltása, energiaköltség-megtakarítás, humán erőforrás csökkentése stb.), vagy a közigazgatáson kívüli, a társadalom oldalán megjelenő előnyt. Például az állampolgár valamit gyorsabban tud elintézni. Ez az időmegtakarítás egyébként - az általánosan elterjedt nézettől eltérően - számszerűsíthető és forintosítható. Ugyanígy forintosítható például egy biztonságot növelő beruházás hatása az elmaradt kár értékében.

Az év projektje ■ Mindezen elméleti fejtegetések fényében nézzük meg, hogy miért is érdekes, hogy a Microsec Kft. által fejlesztett Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) pénzintézeti megkeresések rendszere nyerte idén az IVSZ egyik díját, melyet a legjobb infokommunikációs projektnek ítéltek oda.

Az IT világában eddig a kiemelkedő hírek, a megemlékezések, az előadások (vagy éppen díjak) a sok száz milliós vagy éppen néhány milliárdos költségvetésű projektekhez kapcsolódtak. A Microsec díjnyertes projektje éppen azért kapott díjat, mert nem a költségvetése volt nagy, hanem a haszna.

Erről a projektről és a közigazgatás projektbefogadó képességéről beszélgettünk Barsi András Attilával, a cég kereskedelmi vezetőjével. A projekt elindításával és végrehajtásával kapcsolatos körülmények tárgyalása közben néhány olyan gondolat is megfogalmazódott, mely a közigazgatási projektekre vonatkozóan általános tapasztalatként is érdemes rögzíteni, és egyben megosztani az olvasókkal.

Kis halak az akváriumban ■ A Microsec életében ez a projekt költségvetését tekintve elhanyagolható, hiszen éves másfél milliárd árbevételt produkáló cégeknél egy tízmilliós projekt általában nem is kerül a vezetés figyelmének középpontjába.

Az elektronikus aláírással és hitelesítés szolgáltatással, valamint szoftverfejlesztéssel és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó cég nagy múltra tekint vissza, hiszen 1984-ben még gmk-ként alakult, jelenleg több mint 50 munkatárs látja el az említett feladatokat. Az igazi áttörés a 90-es években következett be, amikor a cégeljáráshoz kapcsolódó kisebb fejlesztések sorozatával példaértékű komplex elektronikus okiratkezelő rendszert építettek ki.

A cég alapfilozófiája szerint nem tanulmányokat írnak óriási integrált rendszerekről, és nem is javasolják ügyfeleiknek a többéves megaprojekteket, hanem kisebb, azonnal munkába állítható, hasznosan működő alkalmazásokat készítenek. Majd ebből építenek fel azután nagyobb, komplex rendszereket.

A megoldási módszerük lényege, hogy ha az ügyfélnek már van egy jól bevált papíralapú folyamata, akkor azt elektronizálják, és öncélúan nem változtatnak rajta (a számítógépes lehetőségek mindenáron történő kihasználása érdekében), így megkímélik az ügyfelet a drága és kockázatos BPR (folyamat-újratervezés) kellemetlenségeitől.

Igényalapú fejlesztés ■ Az előző években a kormányzat az Ügyfélkapu konkurenciájaként (vagy alternatívájaként) tekintett az elektronikus aláírásra, és ezért nem támogatta az ilyen jellegű megoldások elterjedését. Ez egy rossz megközelítés volt, most már látjuk, hogy a két megoldás elfér egymás mellett, más-más feladatot oldanak meg, így nem érdemes őket versenyeztetni, és főleg nem hitvitákat folytatni ebben az ügyben.

Minden esetben azt a megoldást kell alkalmazni, amely az adott feladatra a legjobb, nemzetgazdasági szinten leghasznosabb megoldást biztosítja. Itt is igaz, hogy nem kell minden esetben tanulmányokkal alátámasztott rendeletekkel előírni az ügyfeleknek, hogy mi a jó megoldás. A központi (szakmapolitikai) akaratnak a lehetőségek megteremtése irányába kell mutatnia, a piac majd kiküzdi magának a legjobb megoldásokat.

Ha a konkrét ügyféligények oldaláról indul el egy fejlesztés és megfelelő lehatárolásokkal értelmes, átlátható keretek közé szorítják a projektet (erről beszélt a kormányzat képviselője tavasszal az IT Parlamentben), akkor lesznek sikeresek és működőképesek az informatikai megoldások.

Lapot és időt spórolni ■ A díjnyertes projekt esetén ugyan nem végeztek számításokat a projekt elindításakor, hanem a feladatot többhetes közös beszélgetések során az ügyféllel együtt határozták meg. Alapvetően két cél lebegett a szemük előtt: időmegtakarítás és közvetlen költségcsökkenés (a papíradminisztráció csökkentése révén).

A konkrét szoftvermegoldást saját finanszírozásban készítették, és utána a működő rendszert kínálták fel használatra havi díj megfizetése mellett. A projektet tehát üzleti tanácsadással kezdték, letettek javaslatot a modell működésére vonatkozóan, majd igényfelmérést célzó párbeszédet indítottak az érintett résztvevőkkel (pénzintézetek) és a bankszövetséggel, hogy a fogadó oldal szempontjait is megértsék.

Mint utóbb kiderült, ez a rengeteg papíralapú feladat a bankoknak is nagy teher, ezért boldogan (önkéntesen) csatlakoztak a rendszerhez. Ennek az igényalapú megközelítésnek volt köszönhető, hogy a 2009 júniusában elindult rendszer néhány hét után már havi 20-30 ezres elektronikus okirati alapú forgalmat generált. A csatlakozás opcionális volt, azonban legtöbb bank a válaszadásban is használta az e-aláírást. Egy év alatt beállt a rendszer. Valójában tehát nem csináltak részletes kalkulációt, mert azonnal látszódott a megtérülés.

Papíron kiszámolható ■ A Microsec honlapján szereplő kijelentés, miszerint a projekt az éles indulást követő évben több százmillió forintos megtakarítást eredményezett a bírósági végrehajtásban rendszerszinten, valós számításokon alapult. A megkeresések számát ismerték a kamara adatai alapján, ismerték a találati arányt, így lehetett számítani feldolgozási költségeket. A papírköltséget az iratok számából tudták kalkulálni. Amúgy utólag kiderült, nemcsak költségmegtakarítást, hanem árbevétel-növekedést is okozott a rendszer használata, hiszen a végrehajtó a rendszer támogatása mellett több tételt (több ügyet) tud feldolgozni.

Meg kell jegyezni, hogy a közvetlenül számítható hasznok mellett megjelenik még a végrehajtás nagyobb hatékonyságából következő jogbiztonság növekedés, ami a makroszinten és közvetlenül a vállalkozói szektornak is hosszútávon megjelenő hasznot eredményez. A kereskedelmi bank költségei is csökkentek, ezért ott is hatékonyság-növekedés jött létre, így nem kellett emelniük a vonatkozó díjakat.

Mi van a tarsolyban? ■ A cégnek jelenleg is van a tervei között néhány olyan, a díjnyertes projekthez hasonló megoldás, ahol kis befektetéssel nagy hasznot lehet elérni. Bár Barsi András Attila ezek részleteiről nem nyilatkozott, annyit azért elmondott, hogy olyan projekteket akarnak felkínálni a közigazgatási szereplők számára, ahol haszon, vagyis pozitív CBA-eredmény jelentkezik nemzetgazdasági szinten.

Ezek a projektek tehát gyorsak, kis költségvetésű és alacsony kockázatú projektek, ahol a pénzügyi megtérülés (és egyéb haszon) néhány hónapon belül megjelenik.