Sajtótájékoztatón mutatta be a Sicontact azt a kutatást, amely a magyar felnőtt munkavállalók mesterséges intelligenciával kapcsolatos IT-biztonsági attitűdjét, valamint a technológia terjedésének mentális hatásait vizsgálta.A felmérés aktualitását az adta, hogy az MI paradigmaváltást jelent az IT-biztonságban, mivel "a támadás teljes folyamatában megjelenik" – mondta bevezetőjében Béres Péter, a Sicontact IT-vezetője. A paradigmaváltást az MI terjedési sebessége is mutatja, a Facebooknak 4,5 év, a TikToknak 9 hónap, a ChatGPT-nek mindössze 2 hónap kellett, hogy 100 millió felhasználója legyen – idézte fel Béres, aki kiemelte: Magyarországon ez az első átfogó kutatás a témában.

A Venczel Tímea és Andersen Dávid vezette kutatásban ún. CATI (Computer Aided/Assisted Telephone Interview) módszerrel megkérdezett 600 fős minta a 18 évesnél idősebb magyar munkavállalókat reprezentálta. Mivel az MI egyre sokrétűbb fogalom, ezért a kutatók a generatív MI-re szűkítették le a kérdéseket. Az adatfelvétel 2025 novemberében zárult. Andersen meg is jegyezte: a technológia (hatása) annyira gyorsan változik, hogy akár már most is érdemes lenne megismételni az adatfelvételt. A technológia ugyanis nagyon gyorsan terjed, az emberek egyre gyakrabban találkoznak MI-tartalmakkal – például a megtévesztés új eszközeként –, és bekerült a közbeszédbe is.

Vencel Tímea az eredményeket úgy összegezte, hogy szélsőséges vélemények fogalmazódtak meg a különböző csoportokon belül, de az egyéneknél is. Általánosságban azonban az látszik, hogy aki használta, inkább az előnyeit látja, míg a gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezők, inkább a veszélyeit (pl. elbutítja az embert, támadhatóbbak a munkahelyi IT-rendszerek stb.) hangsúlyozzák. A teljes mintában egyébként 65 százalék mondta, hogy használt már valamilyen generatív MI-eszközt. Az egyes korcsoportok között azonban nagy a szórás: például a 40 évnél fiatalabb diplomások 80 százaléka, míg a 45 feletti diplomásoknak mindössze 45 százaléka állította, hogy használ valamilyen generatív MI-t.

A shadow AI árnya

A kutatás adatai is megerősítették, hogy gyorsan terjed az MI, és használói elsősorban támogató eszközként tekintenek rá. Ők pozitívan is ítélik meg: 74 százalékuk általában, 20 százalékuk pedig minden esetben elégedett volt az MI nyújtotta segítséggel. Az is kiderült, hogy azok a kritikusabbak az MI javaslataival szemben, akik munkához (is) használják.

Sajnos jelentős a szakadék a munkavállalók MI-használata és a cégek hozzáállása között. Az MI-használók 37 százaléka napi munkájában is támaszkodik MI-re, ám mindössze a 18 százalékuk mondta azt, hogy munkahelyén legalább a bevezetés lehetősége szóba került. Így aztán nem véletlen, hogy a munkájukban MI-t használók 43 százaléka önhatalmúlag kezdett el valamilyen MI-t használni, és csupán 28 százalékuknak biztosította munkahelye ezt a lehetőséget. Ugyanakkor képzést a használathoz utóbbi csoportnak is mindössze a harmada kapott.

Sokan azonban személyes előnyként élték meg, hogy önhatalmúlag "vezettek be" cégüknél MI-t: így szabadidőt nyertek, hiszen gyorsabban elvégezhették bizonyos munkáikat. Ha viszont a cég vezette volna be ugyanezt az eszközt, eleve belekalkulálta volna a feladatokra szánt időbe, hogy MI-vel gyorsabb, azaz az alkalmazottak számára elveszett volna a megnyerhető idő.

A válaszokból az is látszik, hogy a cégek óvatosan, de nyitnak az MI irányába: a teljes mintában a válaszadók 61 százaléka kapott tájékoztatást munkahelye MI-céljairól (igaz: 86 százalékuk mondta, hogy igényelne erre vonatkozó információt).

Fortélyos félelem...

A kutatók vizsgálták az MI-hez való személyes viszonyt is. A válaszadóknak 1-5-ös skálán megadni, hogy egyes kijelentésekkel mennyire értenek egyet. A legtöbben azzal az állítással értettek egyet, hogy az MI elveszi a munkát (4,3-es átlag). Hasonlóan magas kockázatnak látják az adatbiztonságot. 4,2-es átlagú lett az a kijelentés, hogy sokan nem elég óvatosak, amikor információt osztanak meg az MI-ve – miközben az a kijelentés, hogy "néha bizonytalan vagyok, hogy mit oszthatok meg az MI-vel", mindössze 2,9-es értékelést kapott.

Komoly félelem van azzal kapcsolatban is, hogy elmosódik a virtuális és valós világ közötti határ. 4,1-es értékelést kapott az a kijelentés, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni, hogy mi valódi, és mit készített MI. Közel ilyen a minősítése annak is, hogy az emberek túlságosan megbíznak az MI-ben (3,9). Jelentős kockázatnak látják azt is, hogy az MI-használat elbutítja az embereket, illetve hogy ha valaki MI-t használ, nehéz elválasztani az ember és az MI teljesítményét (egyaránt 3,5).

A kutatás kapcsán a Sicontact szakmai vitát is szervezett, amelyben Csizmazia-Darab István, a Sicontact IT-biztonsági szakértője, Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, Kerek István AI üzletfejlesztési szakértő és Tari Annamária pszichoterapeuta próbálták feltárni a mesterséges intelligencia különböző aspektusait, IT-biztonsági, mentális, társadalmi és gazdasági hatásait.