Lehet-e nagyvállalatokból is early adopter, vagyis össze lehet-e hozni egymással az üzleti folyamatokba mélyen beágyazódott legacy rendszereket és az új, diszruptív technológiát? Mások mellett erre a kérdésre keressünk a válaszokat május 7-8-án Egerben, a tizenhetedik alkalommal megrendezett CIO Hungary Tavasz konferencián, ahol ebben az évben is közel kétszáz résztvevővel, köztük a magyarországi nagyvállalatok száznál is több informatikai döntéshozójának részvételével vágtunk bele a lépéskényszerbe került szervezetek helyzetének és az IT-vezetők átalakuló szerepének tárgyalásába, támpontokat keresve az alapvető dilemmák feloldásához.

A Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével összefogva ezúttal is átfogó kutatással készülünk a CIO Hungary Tavasz konferenciára, melynek témája az informatikai irányítás jövője volt. Az általános vállalati informatikai gyakorlatok és a digitális átalakulási projektek aktuális helyzete mellett azt is megvizsgáltuk, hogy tízéves időtávon hogyan változtak azok a kompetenciák, amelyekre szükség van a szervezetek digitális hátterének biztosításáért felelős szerepkör betöltéséhez. Rákérdezünk, hogy milyen jövőt látnak szakmájuk előtt az informatikai felső vezetők, és melyek a változásokat indikáló tényezők.

A kutatás eredményeit Dr. Fehér Péter egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem külkapcsolatokért felelős igazgatója elsőként a CIO Hungary Tavasz 2026 résztvevőivel osztotta meg "CIO-k, feladatok, elvárások, képességek" című előadásában, megnyitva a konferencia második napjának szakmai programját. A Bob Dylan karrierjét analógiaként használó prezentációból kiderült, hogy a változások nemcsak sebességükkel határozzák meg a vállalati informatikát, hanem a környezet egyre komplexebb, bizonytalanabb és erősebben szabályozott. A diszrupciós hatások eredője mégis laposodik, tekintve, hogy folyamatossá vált az alkalmazkodási kényszer.

A költségvetés nem száguldozik

Ide tartozik, hogy a felkínált válaszok közül mára a legkevésbé fontos tényezővé vált a beszállító partnerek kezelése, miközben az informatika kezdeményező és megvalósító szerepe közti szakadék hosszú ideje tartósan fennáll, és érdemben nem változik az üzleti területek és az IT együttműködésének közepesre értékelt szintje sem – bár utóbbi a válaszadók szerint megfelelően nyújtja az elvárt szolgáltatásokat. Ezek között az operatív feladatokat már alapfeltételként kezelik, mivel nem ezek adják a versenyképesség központját, és a vonatkozó feladatok jó részét kiszervezni sem nehéz a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia korszakában.

Ezek a technológiák határozzák meg a jelen és a közeljövő fejlesztéseit is: a kutatásból kiderült például, hogy a generatív MI úttörő területei közé tartozik a belső funkciók támogatása és a kiberbiztonság, a következő lépés pedig a folyamatok automatizálása (agentic AI) lesz, ami a konferencia legtöbb előadásban is megjelent valamilyen összefüggésben. 3-5 éves távlatban egyébként a blockchain, a 3D nyomtatás vagy a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) is rétegtechnológia marad, de az új technológiák ismerete tartósan felértékelődik, ez a vélekedés pedig összhangban van a CIO Hungary Tavasz előző napi keynote előadásának megállapításaival is.

A CIO-kompetenciapiramis bemutatásakor Dr. Fehér Péter kitért rá, hogy az informatikai vezetők vezetői szerepe összességében kibővült és felértékelődött, kialakultak az összehangolásról szóló kompetenciák. Az informatikai stratégiát a szervezetek többségénél az üzleti stratégiából vezetik le, ötből négy esetben átlagosan 3 éves távlatban, miközben a hazai informatikai költségvetések jelképes növekedés mellett stagnálnak, szemben a nemzetközileg mért 8-10 százalékos növekedéssel. Ennek oka, hogy az IT-büdzsé változását nagyban befolyásolja a hazai és nemzetközi gazdaság alakulása, amire a magyar piac ebben a tekintetben is nagyon érzékeny.

A GPS-hatástól a Copilot-függőségig

A konferencia második napjára több panelbeszélgetést is szerveztünk, melyek közül az első az új technológiák korai alkalmazásának üzleti-technológiai előnyeivel és lehetséges kockázataival foglalkozott. A cégek early adopterként végzett, hatékony innovációs és integrációs lehetőségeit Fejér Gábor (digitalizációs vezető, MBH Bank), Ujhegyi András (vezérigazgató, Szegedi Tudományegyetem TTC), Dr. Vári Csaba (ügyvéd, counsel, Head of IPTech, Baker McKenzie) tárgyalta az idei kerekasztalok moderátora és a konferencia házigazdája, a CIO Klub podcast műsorvezetője, Szalkai Gergely projektmenedzsment szakértő vezetésével "Aki mer, az nyer?" címmel.

Ez követően Arató Bence BI-szakértő, a BI Consulting ügyvezetője beszélt róla, hogy az informatikai vezetőket miként kényszeríti rá a mesterséges intelligencia terjedése az adatstratégiák és az adatplatformok működésének újragondolására. Szabolcs Péter (Lead Data Scientist, Digital Factory @ MOL) egy nemzetközi pilot tanulságai alapján mutatta be az MI-alapú vállalati megoldások skálázhatóságát, illetve azt, hogy egy-egy működő laborkísérletet ki lehet-e terjeszteni az egész vállalatra, ezzel összefüggésben pedig a pénteki program második etapját is egy kerekasztallal folytattuk az MI (adatstratégia, technológia, szabályozás) témájában.

A beszélgetés során Szabados Gábor (IIT igazgató, ügyvezető, ALDI International IT Services), Kozma Zoltán (ex-fintech igazgató, Binx) és Szentiványi Gábor (ügyvezető igazgató, ULX) vitatta meg, hogy az MI felfutása átírja-e az adatokkal kapcsolatos szabályokat és napi teendőket, és hogyan lehet összhangba hozni az üzleti elvárásokat és technológia és a megfelelés kihívásaival. Rögtön ezután Farkas Tamás (szenior FInOps szakértő, Lufthansa Systems), Kada Zsolt (CIO, Magyar Nemzeti Bank) és Tóth Nándor (Head of Branch, Allianz Technology) következett egy ehhez illeszkedő témával, az adatvezérelt működés hatásával a költségmenedzsmentre az egyre gyorsabb üzleti folyamatok, a szigorodó szabályzói környezet és a megbízhatósággal-biztonsággal kapcsolatos egyre magasabb elvárások közepette.

Idei konferenciánkat Ságvári Bence szociológus, data scientist (Budapesti Corvinus Egyetem) előadása zárta, ami az előző nap keynote előadását kiegészítve a mindent átható digitalizáció, ezen belül a mesterséges intelligencia és a "harmadik nagy kognitív kiszervezés" lehetséges társadalmi hatásainak elemzésére vállalkozott, forgatókönyveket és kezelési javaslatokat is felvázolva. A londoni taxisofőrök agyműködésének változását és más érdekességeket felvonultató prezentációt többi előadásunkkal együtt elérhetővé tesszük a Bitport CIO Klub tagjainak, akik az ingyenes regisztrációt követően korábbi eseményeink anyagaihoz is hozzáférhetnek. A CIO Hungary Tavasz 2026 tegnapi eseményeiről ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.