Azzal a közhellyel már valószínűleg mindenki találkozott, hogy a következő egy-másfél évtized a munka világában is az automatizálásról és a mesterséges intelligencia (MI) térnyeréséről szól. Arról is sokat lehetett olvasni, hogy ezeknek a technológiáknak a hatására egyes szakmák megszűnnek.

A manapság születő előrejelzések már árnyaltabban fogalmaznak, inkább azt mondják, hogy az MI térhódítása miatt előtérbe kerül az ember-gép kapcsolat, ami felértékeli a kognitív készségeket, például a kreativitást, a kritikus gondolkodást, a komplex információ feldolgozásának és a gyors döntéshozásnak a képességeit. A Gartner egy tanulmánya megpróbálta konkretizálni is a változásokat.

A tanácsadó cégek szerint az ember-gép kooperáció a munkahierarchia minden szintjére igaz lesz, a döntéshozatalra épp úgy, mint a végrehajtásra. A kognitív rendszerek és az emberek együttműködése biztosítja ugyanis azt az optimális keretet, amivel a gazdasági szereplők képesek a felgyorsult változásokra reagálni. Ez létfontosságú, hiszen a technológiai változások, amik korábban évtizedek alatt zajlottak le, ma sokszor évek, sőt hónapok alatt bekövetkezhetnek a különböző diszruptív szereplők miatt.

Nem kell középvezető, és függetlenednek a csapatok

Az egyik legszembeötlőbb hatás lehet, hogy elsősorban középvezetői szinten megjelennek az MI-alapú "menedzserek". Mint arra az amerikai CIO.com figyelmeztet a témáról készített összefoglalójában, ez nem a jövő, hanem nagyon is a jelen. Az Uber és a Lyft, valamint a hozzájuk hasonló cégeknél sok területen már algoritmusok látják el az összekötő szerepét a felső vezetés és a világszerte dolgozó munkavállalók között.

És ez a hierarchia alján állókat nem is zavarja különösebben – mint azt a Carnegie Mellon Egyetem egy 2015-ös kutatása [PDF] bizonyította. A kutatókat is meglepte, hogy a munkavállalók milyen gyorsan alkalmazkodtak ahhoz, hogy algoritmusoktól kapják a közvetlen irányítást.

Ugyanakkor – figyelmeztet a Gartner egyik kutatója – ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni. Valóban sok olyan vállalat van, ahol az MI átveheti a középvezetők bizonyos funkcióit – ami ráadásul költségcsökkentést és a munkahatékonyság növelését is eredményezheti –, de a recept nem univerzális. Míg például a retail szektorban vagy a logisztikában – melyekben ez a folyamat már el is indult – sokat javíthat a hatékonyságon, a nagyobb kreativítást igénylő területeken nem feltétlenül működik. Ott ugyanis a jó középvezető nemcsak felügyeleti szerepet játszik, hanem egyfajta interdiszciplináris szemléletet tükröző, összekötő kapocsként is szolgál más hasonló csapatokkal történő együttműködésekben.

És hogy miért fontos ez? Mert a csapatok szerkezete és működési dinamikája is változik. A legtöbb kreatív munkát független, ad-hoc szerveződő csapatok végzik majd, melyek egy-egy projektre szerződnek, és az üzleti célok eléréséig maradnak. A Gartner ezeknek a csapatoknak a működését a felhőszolgáltatásokhoz hasonlítja: modulárisak, gyorsan be tudnak kapcsolni új erőforrásokat, jól skálázhatók, és a gyártóiparban már széles körben alkalmazott just-in-time szemlélettel működnek. Fontos tulajdonságuk, hogy diverzifikált képességekkel bírnak, és nagyon magas színvonalon képesek dolgozni.

Ezt nem váltja le a mesterséges intelligencia

Ha a rutinszerű adatfeldolgozást vagy a középvezetői feladatok széles körét át is vehetik a fejlett informatikai eszközök, sok mindenre (még) nem alkalmasak. A Carnegie Mellon Egyetem fentebb idézett kutatása szerint a munkatársak motiválása vagy a kritikus helyzetek kezelése a kognitív és érzelmi képességek olyan elegyét kívánja meg, amivel csak az ember rendelkezik. Fejlett érzelmi intelligencia szükséges ahhoz, hogy a vezető megértse beosztottjai működését, mi érdekli őket, és hogy milyen visszajelzéseket várnak a munkájukra stb. Bár a technológia ezen a téren is sokat fejlődött (pl. a természetes nyelvi feldolgozás), a természetes emberi interakciót és annak pozitív hatását nem képes helyettesíteni.

A CIO.com összeállítása idéz egy kaliforniai IT-tanácsadót, aki mindehhez még azt is hozzáteszi: a vállalatok között nagy különbség van abban a tekintetben, hogy mennyire lesznek képesek akár az egyszerűbb munkaköröket is kiváltani technológiával. Ehhez ugyanis nagyon sok adatra és komoly erőforrásokra van szükség. A nagy szervezetek, vagy az olyan platformok, mint a Google, az Amazon, a Facebook vagy a Microsoft, mind adathoz, mind számítási erőforráshoz szinte korlátlanul férnek hozzá, hogy a váltást megvalósítsák. Egy kisebb vállalkozás számára azonban ez még nagyon a jövő zenéje. Hacsak nem történik ezen a téren is olyan folyamatszabványosítás, ami a nagy ERP vagy CRM rendszereket is kvázi univerzális eszközökké tette.