Az ESET kutatói 2025 decembere és 2026 májusa között közel 900 ezer célfeladatokra optimalizált programmodult és utasítást vizsgáltak meg, amelyek segítségével az MI-ügynökök már képesek önállóan is végrehajtani a parancsokat. Az úgynevezett AI-skillek révén összefoglalják a naptárbejegyzéseket vagy a levelezések tartalmát, adatokat gyűjtenek és meg is osztják azokat a megjelölt személyekkel. Ezek közül a szoftvercég biztonsági elemzése során 25 ezer gyanús és több mint 3 ezer egyértelműen rosszindulatú AI-skillt azonosítottak, miközben a mesterséges intelligencia már magukban a kártevőkben is megjelent, gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá téve a korábban már bevált módszereket

Ilyen például a PromptSpy néven hivatkozott androidos kártevőt, ami az ESET szerint elsőként alkalmazott generatív MI-t a működése során. A biztonsági szállító magyarországi képviselője, a Sicontact közleménye ennek kapcsán kiemeli az elmúlt hónapok egyik leglátványosabb trendjét, az úgynevezett ClickFix terjedését is, ami hamis CAPTCHA-ellenőrzéssel próbálja rávenni a felhasználókat, hogy saját maguk futtassák a rosszindulatú parancsokat. Ez a támadás már böngészőbővítményekre és felhőalapú hitelesítési munkafolyamatokra is kiterjed, sőt ClickFix támadási láncokat ágyaznak be MI-vel generált, nem létező problémákra vonatkozó, nagy MI-fejlesztők nevével visszaélő tartalmakba.

A domainekkel való visszaélés nyomán a felhasználók könnyen azt hihetik, hogy egy ChatGPT-hez vagy más ismert MI- szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai problémákat oldanak meg, miközben éppen saját maguk telepítik a támadók kódjait. A ClickFix támadás ezen felül kombinálható Oauth engedélyezéssel a felhős fiókokhoz való hozzáféréshez, anélkül, hogy a támadók a hitelesítő adatokat megszereznék, ami sok esetben még a többfaktoros hitelesítés megkerülésére is alkalmas (ConsentFix). Az ESET adatai alapján a ClickFixhez kapcsolódó észlelések száma több mint duplájára nőtt az elmúlt fél év során, míg a ConsentFix jellegű támadások száma több mint kétszeresére nőtt ugyanebben az időszakban.

A zsarolást is MI-vel támogatják

A zsarolóvírusos támadások száma 2026 első felében is tovább emelkedett, a bűnözők pedig azt is kihasználják, hogy sokan már rutinszerűen használják telefonjuk kameráját QR-kódok beolvasására. A QR-kódos adathalászat (quishing) Magyarországot sem kerülte el, például amikor parkolóautomaták eredeti QR-kódjait preparált matricákkal fedték le, így a gyanútlan autósok a QR-kódot beolvasva nem parkolást indítottak, hanem egy csaló oldalra jutottak, ahol megadott bankkártyaadataikat egyszerűen ellopták. Az ESET szerint 2026 első felében az összes felismert adathalász e-mail 11 százaléka már QR- kódokat is tartalmazott, pontosan arra építve, hogy azokat sokan automatikusan megbízhatónak tekintik.

A közleményből kiderül, hogy a támadók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett EDR-killereket, vagyis olyan programokat, amelyek első lépésként megpróbálják kikapcsolni vagy kiiktatni a vállalati biztonsági szoftvereket. Pozitív fejleménynek csak az számít, hogy egyre kevesebb vállalat fizet a zsarolóknak: a Sicontact által idézett iparági kutatások szerint már csak a megtámadott szervezetek 14-28 százaléka fizeti ki a váltságdíjat, ami történelmi mélypontnak számít ebben a tekintetben. A mesterséges intelligencia ugyanakkor a zsarolóprogramok esetében is változásokat hoz: ahogy nemrég beszámoltunk róla, már arra is volt példa, hogy egy MI-ügynök teljesen önállóan zavart le egy ransomware-támadást.