Rábólintott az Európai Bizottság arra a tervre, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország összesen 1,75 milliárd euróval segítse az európai mikroelektronikai gyártást. A pénzből 2024-ig negyven olyan, egymással szorosan összekapcsolódó fejlesztési projektet támogatnak majd, melyek az internetre kapcsolódó eszközökhöz kötődnek. A programba közvetlenül 29 mikroelektronikai gyártó és fejlesztő cég, valamint kutatóintézet kapcsolódik be.

Az EU arra számít, hogy az állami támogatás további, legalább 6 milliárd eurós piacról érkező forrást is bevonz majd. Magát a támogatást egy 2014-es EU-s direktíva teszi lehetővé. A direktíva szerint minden olyan fejlesztés támogatható, amely jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a versenyképességhez az Unió teljes területén azáltal, hogy kedvező továbbgyűrűző hatása van a belső piacokra.

Ebben az esetben is azzal számol az EU, hogy a többi tagállamból  is bekapcsolódnak cégek a munkába. Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos a Európai Bizottság döntését azzal magyarázta, hogy az állami támogatások olyan alapalapvető technológiák létrehozását segíti, melyeket biztonsági- vagy teljesítményokokból az EU-nak képesnek kell lennie önállóan előállítani.

Rövid távú és távlati célok is vannak

A forrásokból öt területet támogatnak – írja az EU közleménye. Támogathatják energiahatékony csipek fejlesztését, melyek csökkentik az elektronikus készülékek, például a gépjárművekben használt eszközök teljes energiafogyasztását. Olyan speciális félvezetőfejlesztések is kaphatnak állami forrást, melyek hozzájárulnak a intelligens eszközök, valamint a hibrid és elektromos hajtású autók megbízhatóságának növeléséhez. Szintén támogatást élvez majd az intelligens érzékelők fejlesztése, melyek javítják az autók közlekedésbiztonságát (megbízhatóbb és gyorsabb reagálás, sávtartás stb.).

Emellett két nagyobb távlatú terület is támogatást élvez: az új, high-end csipek fejlesztése, valamint az azt megalapozó anyagkutatások, melyek esetleg lehetővé teszik a szilícium kiváltását, vagy annál hatékonyabb csipgyártási alapanyagok létrehozását.

A 29 közvetlen résztvevő között van többek között a Robert Bosch, az Infineon, a GolbalFoundries, az Osram, a Carl Zeiss, az ST Microelectronics és a Murata. Érdekesség, hogy a briteket képviselő négy vállalat – három félvezető-gyártó, az Integrated Compound Semiconductors, az IQE és a Newport Wafer Fab, valamint a félvezetőgyártáshoz eszközöket szállító SPTS Technologies –  csupán az anyagkutatási területekbe kapcsolódnak be.

Mire elég 8 milliárd euró?

A mostani uniós döntést érdemes összevetni Kína törekvéseivel. Már a kínaiak is rájöttek ugyanis, hogy az IoT, valamint különböző leágazásai (hálózatba kapcsolt autonóm járművek, Ipar 4.0-fejlesztések stb.) óriási mértékben megnövelik a gazdaság csipigényét. Ebből következően azok a gazdaságok, melyek nem rendelkeznek önálló csipfejlesztési és -gyártási potenciállal, kiszolgáltatottabbá is válnak.

Kína némileg korábban ébredt, mint az Unió. A 2015-ben fogadták el azt a programot, hogy rövid időn belül felépítik a független csipgyártásukat. A Tsinghua Unigroup tavaly meg is kezdte gyártóüzemének felépítését, ahol egyelőre memóriát fognak csak gyártani. A gyár felépítésére közel 50 milliárd dollárt, de a félvezetőipar megerősítésére 150 milliárdot szánnak a kínaiak.

Ehhez képest a mostani támogatás aprópénz, még akkor is, ha valóban megérkezik hozzá a piacról a várt 6 milliárd eurónyi forrás. Ugyanakkor az EU mellett szól, hogy már rendelkezik fejlett kutató-fejlesztő- és gyártókapacitással is, azaz nem a nulláról indulnak a vállalatok.