Melyik az a magyar informatikai cég, amelyik a 2009-es 193 fős átlagos statisztikai létszámát a választások óta tartó válságévben csaknem megduplázta, és még mindig komoly expanzióban van?
Ez a Kopint-Datorg Zrt., az állam sok lépésben összevont infokommunikációs főcége, amelyet a minisztériumok feladatairól szóló 212/2010-es kormányrendelet a nemzeti fejlesztési miniszter közvetlen irányítása alá rendelt. A Kopint-Datorg vezérigazgatója
Pásztory Tamás, a Magyar Telekom (MT) Nyrt. korábbi emberi erőforrás és jogi vezérigazgató-helyettese. Neki egykor kollégája volt
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki korábban a kormányzati kapcsolatokért volt felelős az MT-nél, szintén vezérigazgató-helyettesi rangban.
A Kopint-Datorg több nagy jelentőségű projektet kapott meg eddig. A legnagyobb, a sajtó által már részletesebben is bemutatott
58,8 milliárd forintos GSM-R fejlesztés, amellyel a vasút új rádiókommunikációs hálózatát kell megvalósítani és üzemeltetni. Önmagában ez az üzlet is a többszörösére növeli a 2009-ben 3,25 milliárd forintos nettó árbevételt felmutató társaság méretét. A további növekedés a 346/2010. számú, tavaly decemberi kormányrendeletből fakad, amely előírja a hálózat-konszolidációt.
Integrált hálózat ■ Ennek jegyében a Kopint-Datorg – mint a kormányzati célú távközlési hálózatok üzemeltetője –
integrálja az állami tulajdonban levő kommunikációs hálózatokat. A teljesség igénye nélkül ilyen a zártcélú rendészeti szisztéma; az informatikai közháló; az okmányirodák, illetve a felsőoktatási intézmények közötti rendszer; a földhivatali nyilvántartás; a bírósági és ügyészségi hálózat; a légi riasztási megoldás.
A munka meglehetősen sokrétű, rengeteg korábbi szerződést kell kiváltani, majd a hálózatokat összevonni. Mindez a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben az "állami hálózatok konszolidációja és kiterjesztése" fedőnéven fut, és 85 százalékban uniós forrásból valósulhat meg. A remények szerint évi 6–8 milliárd forintos állami megtakarítást hoz a projekt. Ennek érdekében már 4,67 milliárd forintot allokáltak a feladatra.
A cégfejlesztés humán erőforrás vonatkozásai is jelentősek, hiszen a Kopint-Datorg előbb akár ezres nagyságrendben átvesz embereket, akik ma az említett rendszerek üzemeltetésében részt vesznek, majd az integráció után vélhetően jöhet a hatékonyságnövelés, vagyis nem lesz mindenkire szükség. Egyelőre a gyarapodás a tendencia, amit jól mutat, hogy a cég honlapján most még 12 igazgató szerepel, ám a szervezeti ábrákon már 16 igazgatóságot és további három üzletágat látni.
Levéltári tender, lóhalálában ■ A nagy tenderínség idején boldog-boldogtalan szeretne elindulni a Kopint-Datorg Zrt., a Magyar Országos Levéltár és Budapest Főváros Levéltára közös projektjén. Digitalizálni kell egy halom fontos iratot, majd azokat rendezni, tárolni, kulcsszavakkal ellátni, s kereshetővé tenni hosszú távra. Miként az egyik szakértő plasztikusan lefestette a Figyelőnek: „Kell egy nagy dobszkenner; amelyik papír bírja, azt beledobálják, a kímélendő anyagokat pedig beolvassák a lapszkennerek.” Természetesen ennek informatikai leképezése nem egyszerű, komoly fejlesztést igényel. A mintegy 1,8 milliárd forintos tenderen állítólag a magyar cégek közül elindult a Compuworx Zrt. (a HP-vel együtt), a RacioNet Zrt., a Synergon Nyrt., a Comparex Kft., míg a külföldiek közül egy svájci, egy francia és egy brit specialista is.
Sajnos ez a projekt is magán hordozza a szokott államigazgatási gyermekbetegségeket: van ugyan rá uniós forrás, de egy kört már le kellett fújni, ráadásul az indulók azt érzékelik, hogy a tenderben érintett levéltárak nem ugyanazt szeretnék. Még nem látni, hogyan is lesz átjárás a megrendelő intézmények eltérő szisztémái között. Mindenesetre most zajlik a második kör, a kiírók már május végén szerződni akarnak. A projektet 2012 elejére le kellene zárni (a pénzügyi elszámolással együtt), de a győztes augusztus előtt aligha tud elkezdeni dolgozni, így nagyon szűk lesz a határidő.
Kormányon belüli versengés ■ Figyelemre méltó kormányon belüli versengésről árulkodik, hogy a Kopint-Datorg által üzemeltett kormányzati portál, a Magyarország.hu mellé a közigazgatási tárca is elkészített egy honlapot, a Kormány.hu-t. Ennek hátterében politikai okok húzódnak; egy leegyszerűsített magyarázat szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak az infokommunikációs racionalizálás a célja, de az ebből következő lépések csikorogva egyeztethetők csak össze a másik kulcstárca prioritásával, a közigazgatási folyamatok racionalizálásával.
Az ezzel összefüggő feladatokra egyébként a kormányhatározat már hat projektben, összesen 5,39 milliárd forintnyi támogatáshoz juttatta a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot. De e tárca és a vonzáskörzetébe tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három projektje már korábban 543,8 millió forint támogatáshoz is hozzájutott az informatikai húsosfazéknak számító Elektronikus Operatív Program (EKOP) kasszájából az 1225/2010-es kormányhatározat révén.
Nagyot hasít ■ A Kopint-Datorg viszont így is nagyobbat hasít: a már említett hálózatkonszolidáció mellett még két projektjére kapott támogatást, így 8,17 milliárd forintnyi fejlesztést valósíthat meg EKOP forrásból. A Figyelő tapasztalatai szerint a társaság óriássá növését sokan szemlélik gyanakodva a magánszférából.
"Állami szervezetet nem azért kell létrehozni, hogy átvegye a piactól a feladatokat, hanem azért, hogy folyamatokat integráljon” – fejtegeti egy cégvezető. Szerinte a társaság túlnőtte magát, és miközben a magánvállalkozásoknál 100 ezer forintos szerződéseket cincálnak, "a legendák szerint a Kopint-Datorg 1 és 2 millió forint közötti fizetésekkel veszi fel tömegesen a versenypiacról az embereket".
(A cikk a Figyelő 2011/16. számában jelent meg.)
