A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat létrejöttével az elmúlt hetekben lezárult a 2011 júliusában elindított Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt első fázisa. A gerinchálózatra eddig 5,7 milliárd forintot fordítottak, a második szakasz még további 2-3 milliárd forintos uniós forrást igényel.
Hirdetés
 
A  2010-es kormányváltást követően megszületett új infokommunikációs stratégia előírta az állami kézben lévő távközlési hálózatok (MÁV, MVM) összekapcsolását, és hogy az államigazgatásnak távközlési szolgáltatást a jövőben már csak állami cég nyújtson. Az ennek nyomán másfél évvel ezelőtt elindított Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt (NHP) keretében épült ki a gerinchálózat a korábbi 3200 végpont helyett 3600 végponttal, és indulhatott el a szolgáltatás a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) bevonásával – jelentette be csütörtök délután Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára. A gerinchálózatot a 2012.márciusában elindult MVM Net Zrt. biztosítja saját több ezer kilométeres optikai hálózatának szabad kapacitásai révén.



Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója, Vályi-Nagy Vilmos és Téren Róbert Ferenc, az MVM Net vezérigazgatója (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Behálózva a teljes közigazgatás  A projekt első szakasza, amelyre az államtitkár elmondása szerint eddig 5,7 milliárd forintot fordítottak, magában foglalja a teljes magyar közigazgatást, illetve az oktatási szférát. A projekt második szakasza még további két és fél évet vesz igénybe. A végpontok száma nagyjából újabb ezerrel bővül, miután rákapcsolják a hálózatra a nemrégiben felállított járási hivatalokat, az egészségügyi intézményeket és az önkormányzatokat. A második fázis beruházásához uniós pénzt kíván a kormány bevonni, az államtitkár becslése szerint további 2-3 milliárd forint értékben.

Elmondta még, hogy mind a szolgáltatást nyújtó NISZ, mind az MVM Net az állammal szemben költségalapú elszámolást alkalmaz. Az egységesített rendszer a korábbi évi 25 milliárd forinttal szemben 15 milliárd forintra csökkentette az állam távközlési kiadásait. Az ezzel kapcsolatos finanszírozás is egy kézbe kerül. Az új rendszerben az állami intézmények infokommunikációs kiadásait az NFM központilag finanszírozza.

Mi lesz az e-útdíjjal? A csütörtöki tájékoztatón szó esett a többi kevésbé sikeres állami infokommunikációs projektről is, az elektronikus útdíjról, valamint az állami mobilszolgáltató további sorsáról. Utóbbi kapcsán Vályi-Nagy Vilmos csak annyit jegyzett meg, hogy a cég ügyében bárminemű kormányzati döntés csak a Kúria február végi határozata után várható.

A kormányt a technikai nehézségek sem hátráltathatják
IKT megaprojektek parkolópályán?

A szerdai miniszterelnöki döntést követően a kivitelezésében „visszaállamosított” e-útdíjjal kapcsolatban az államtitkár elmondta, ez nem azt jelenti, hogy a projekt során egyáltalán nem lesz közbeszerzés. Minden olyan részterületen, ahol ezt a törvény előírja lesz pályáztatás, de a projekt  lebonyolítását már nem bízza másra az állam. Szerinte tartható a július elsejei időpont, mivel a következő hónapokban csak szigorúan az e-útdíj rendszerrel összefüggő fejlesztéseket hajtják végre. A csúfos kudarcot szenvedett eredeti pályázatban egyéb kapcsolódó fejlesztésekre is sor került volna. Megjegyezte, hogy a hálózati és adatkapcsolati feladatok lebonyolításában az MVM Netre és a NISZ-re is kívánnak építeni.

A szolgáltatást is bukták a piaci szereplők A Bitport kérdésére elmondta még, hogy a Getronics visszalépése miatt nemcsak az e-útdíj tendert zárja le eredménytelenül az állam, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatóit is. Mint a napokban megírtuk, kiírtak egy külön pályázatot a fedélzeti egységek kommunikációs feladatainak az ellátására, amelyre a jelenlegi piaci szereplők pályázhattak volna.

Kikupálódott a szingapúri dohányosokra vadászó MI

A szigorú törvényeiről és magas technológiai szintjéről ismert városállam a tilos helyen dohányzókat is automatikus megfigyeléssel igyekszik tetten érni.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.