Egyre nagyobb nyomás nehezedik az amerikai törvényhozásra, hogy megfékezze a szabadalmakkal üzletszerűen visszaélőket. A trollok azonban nem várt helyről kaptak támogatást: többek között a Microsoft és az IBM is a törvénytervezet "felvizezése" mellett lobbizik.

Tegnap az amerikai képviselőház jogi bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az USA-ban egyre komolyabb problémát (és költségeket) jelentő szabadalmi trollkodásnak kíván megálljt parancsolni. Apró szépséghiba, hogy a törvénytervezet készítőire olyan erős nyomást gyakoroltak többek között informatikai szoftvercégek, aminek hatására a bizottság elé már egy kevésbé radikális változat került.

Az troll áfium ellen való orvosság

A patent trollok olyan szabadalom-felvásárlók, akik a szóban forgó találmányokat nem hasznosítják, hanem más társaságokat perelnek be a haszon reményében. Ez a fajta "üzlet" különösen az USA-ban virágzik, ahol az ottani szabadalmi rendszeren tulajdonképpen bármi keresztülmehet, és az eljárásoknak különösebb anyagi vonzata sincs. Az illetékes hivatal kezd megfulladni a néha teljesen értelmetlen beadványok tengerében (például botot is adtak be találmányként), és már milliós nagyságrendű ügyhátralék halmozódott fel, miközben évente több százezer új beadvány érkezik. 

 

 

Ezt a helyzetet szándékozna felszámolni az említett törvényjavaslat, amely egybek mellett arra is lehetőséget adna az eljáró bírónak, hogy a vesztes félt a peres eljárás költségei mellett egyfajta fájdalomdíj megfizetésére is kötelezze, amit természetesen a nyertes kapna meg. Ez azért fontos elem, mert a szabadalmi trollok sok esetben tudják, hogy követelésük elbukna egy bírósági eljárásban, ám az ítélet meghozataláig olyan hatalmas összegeket kellene költeni a jogi procedúrára megvádolt cégnek, hogy az egy kisebb vállalatnak akár az üzleti működését is veszélyeztetné. Így inkább peren kívül kiegyeznek a trollal egy "szerényebb" összegben. Ráadásul a törvénytervezet arra is lehetőséget ad, hogy a megvádolt cég mögé felsorakozzon a kérdéses technológiát szolgáltató szállító is. Ha a módosítások életbe lépnek, akkor a szabadalomsértési eljárást indító féltől a mostaninál lényegesen több és alaposabb dokumentációt is bekérhetne a hatóság, ami szintén jelentősen mérsékelheti a trollok mozgásterét.

Huzakodó lobbik

A változások támogatói között több nagy IT-s vállalatot, például az Apple-t, a Ciscót vagy a Google-t is ott találjuk, ám a szektor egy további szigorítás kapcsán már nem ennyire egységes. Egy számos vállalat, többek között az IBM és a Microsoft által még szeptemberben megfogalmazott, a törvényhozóknak címzett nyílt levél ugyanis arra kéri a döntéshozókat, hogy ne bővítsék az úgynevezett "fedett üzleti módszer" (covered business method – CBM) programot. Az eredeti törvénytervezet ennek ernyőjébe vonta volna a gyenge (például túl általános vagy túl homályos) szoftverszabadalmakat is. A CBM jelen pillanatban csak egy nagyon szűk körben teszi lehetővé, hogy a szabadalmi ügyben gyorsított (és lényegesen olcsóbb) eljárást kérjen a megvádolt fél, ezt terjesztették volna ki a szoftveres esetekre is, amelyek a szabadalmi trollok kedvenc fegyvereivé váltak az utóbbi időben. Az IBM és a Microsoft is attól tart, hogy ez a módosítás a jogosan bejegyzett, valódi szabadalmak megvédését tenné nehezebbé, amely érvelésük szerint káros hatással lenne az amerikai innovációra.

A módosítás megtartása mellett érvelő ellentábor többek között éppen ez utóbbi miatt tartja elfogadhatatlannak a lazítást, mondván: ha marad az eddigi szabályozás, akkor az az innovációban élen járó kezdő vállalkozások életét teszi nehézzé, ha éppen nem lehetetlenné. A technológiai startupok kétségtelenül gyakori célpontjai a szabadalmi revolverezésnek, sokuk megfelelő tőke és jogi szakértelem hiányában azelőtt kénytelen lehúzni a rolót, hogy az ötletéből született termék akár csak egy évet is a piacon lehessen. Az ezen az oldalon lobbizók nemrég szintén levélben próbáltak hatni a törvényhozásra. Az aláírók között rengeteg fizikai üzlettel, bolthálózattal rendelkező, egyáltalán nem technológiai vállalatot találni. A trollok ugyanis élelmiszerüzletláncoktól kaszinókig mindenhol bepróbálkoznak. Volt eset, amikor egy ingatlanközvetítő cégtől azért követeltek pénzt, mert szkennert használ. Egyesek egyébként még a szoftverszabadalmak létjogosultságát is megkérdőjelezik. Álláspontjuk szerint a nem megfogható dolgok esetében elég lenne a szerzői jogokra (copyright) és védjegyekre (trademark) érvényes szabályokra hagyatkozni az esetleges jogsértések kivizsgálásánál.

Csatát, de nem háborút...

A törvénytervezetet jegyző republikánus Bob Goodlatte mindenesetre meghajolt az IBM és a Microsoft vezette lobbi akarata előtt, és a tegnapi döntés már a megcsonkított változatról született. Ennek ellenére magában a törvényhozásban még egyáltalán nincs lefutva a meccs, mert a másik oldal erős szimpatizánsokkal rendelkezik a szenátusban, ráadásul a nyár folyamán a Fehér Ház is világossá tette, hogy ezt a vonalat tartja előremutatónak. Így egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a lobbiköröktől és bonyolult jogalkotási procedúrától terhes amerikai törvényhozásban végül melyik változat emelkedik jogerőre.

Közösség & HR

A MIT-en kitalálták, hogyan tanulhatja meg az MI az állatok nyelvét

Egyelőre nem lesz a mesterséges intelligenciából Dr. Dolittle, de a kísérletek közelebb vihetnek bennünket a természet mélyebb megértéséhez.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.