A célcsoport meghatározásnál érdemes elgondolkodni, hogy a tanácsadási szolgáltatásaink kinek felelnek meg leginkább. Az első szűkítés, illetve pontosítás az iparág meghatározása lesz. Majd az iparágon belül demográfiai meghatározások és a végén pszichográfiai ismérvek következnek; utóbbinál körül kell írnunk a célcsoport problémáit, amelyekre a szolgáltatásunk a megoldás.

A piacunk sokszor több részből (célcsoportból) áll. Dolgozhatunk akár több iparágnak, de a döntéshozói és döntéselőkészítői pozíció szintén külön célcsoportokat jelent, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy milyen marketing üzenettel közelítjük meg a két csoportot.

A saját célcsoportjaimat a következőképpen határoztam meg: "Független tanácsadók minden szektorból, de leginkább pénzügyi, biztosítási vagy jogi tanácsadók, marketing és MLM tanácsadók, rendezvényszervezők, coachok, előadók vagy bármely más üzleti szolgáltatást nyújtó független szakértők, akik tudást vagy információt adnak át ügyfeleiknek. Olyan tanácsadókkal dolgozom, akik szervezetlenek, félnek a visszautasítástól, és akik nem tudnak módszeresen ügyfeleket szerezni."

A célcsoport megtalálása sem egyszerű feladat. Át kell gondolnunk, hogy a célcsoportokat hol, milyen helyen és környezetben tudjuk felkutatni és megszólítani. A megtalálásnak és megszólításnak költséghatékonynak kell lennie, ezért a tömegmédiát esetünkben kihagyhatjuk a számításból.

■ Offline lehetőségek

Kereskedelmi kamarák ■ Ha csatlakozunk valamelyik kamarához (befizetjük a tagságot), akkor többféleképpen is kapcsolatokhoz juthatunk. Például a kamarai hírlevélbe írhatunk cikkeket, vagy rendezvényeket szponzorálhatunk. A legnagyobb érték viszont az lenne, ha be tudnánk jutni előadóként 1-1 rendezvényre, ahol már félig nyert ügyünk van.

Rendezvények, konferenciák, szemináriumok ■ Egyrészt ajánlhatjuk magunkat rendezvényszervező cégeknek előadóként, de egyszerűen részt is vehetünk azokon az összejöveteleken, ahol a célpiacunk található. Ha csak résztvevők vagyunk, akkor a szünetekben jöhet az ismerkedés. Ha pedig mi vagyunk az előadók, akkor egy csalival a végén rögtön érdeklődőket (nem vevőket) is gyűjthetünk. Persze, szervezhetünk saját rendezvényt is. Ha a résztvevőknek ingyenes, akkor általában rövidebb is (1-2 órás), ha pedig fizetős és egész napos, akkor pénzt is kérhetünk el, ami a költségeket fedi. A feladatunk jó rendezvényt szolgáltatni, ami az érdeklődőket is vonzza.

Szakmagazinok ■ Szakmagazinokban természetesen lehet hirdetni, de az drága és kicsi a megtérülése (persze, abban az esetben is a csalit kell hirdetni nem a szolgáltatásainkat). Sokkal nagyobb megtérüléssel és ismertséggel jár a cikkírás. A szakcikknek nem szabad tartalmaznia burkolt reklámot, és a célcsoport (olvasók) gyakori problémáira válaszokat kell adnia. Így hasznos és értékes olvasmány lesz, ami egyben ismertségünket építi és az érdeklődést személyünk, illetve szolgáltatásaink iránt.

■ Online lehetőségek

Facebook, LinkedIn ■ A kötelező saját profilon túl érdemes Facebook rajongói oldalt vagy csoportot indítani, ahol az aktuális célcsoport problémáiról lesz szó vagy ahol rövid tippeket adhatunk. A lényeg, hogy ne ugyanaz a tartalom legyen, mint a website-unkon vagy blogon, és csak érdeklődést keltsen fel irántunk és szolgáltatásaink iránt.

Keresőbarát website, blog ■ A célcsoportunk biztosan használja a keresőket is, így érdemes keresőbarát website-ot készíteni és beregisztrálni azt minél több katalógusba.

Szakportálok ■ Szakportálokon is írhatunk szakcikkeket, de ha nem tudunk bejutni a szerkesztőségen át, akkor legalább az ő cikkeiket kommentáljuk vagy a hírlevelükben hirdessünk.

Ez csak néhány példa volt, hogy a célcsoportjainkat hol keressük. Bármelyiket választhatja, de a helyes sorrendet ne felejtse el:

1. Célcsoportok megtalálása
2. Belépés a csoportba
3. Ismerkedés
4. Marketing beszélgetés, majd értékesítés

^{- a Damjanovich.hu blog nyomán -}