Bár az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint a vállalat már világosan látja az emberi képességeket tükröző vagy azokat túl is haladó mesterséges általános intelligencia (AGI) felépítéséhez vezető utat, a gyakorlati tapasztalatok egyelőre nem sokban támasztják alá a befektetőknek szóló sikerpropagandát. Sorra jelennek meg a kutatások azzal kapcsolatban, hogy a legkifinomultabbnak mondott nagy nyelvi modellek (LLM) is elhasalnak az egyszerű, általunk könnyen megoldható logikai feladványokon, beleértve az OpenAI legújabb, emberszerű következtetési képességekkel jellemzett o1 modelljét is.
A kritikusok szerint az iparág vezető szereplőinek magas értékelése nagyrészt azon a téves elképzelésen alapul, hogy az LLM-ek teljesítménye a méretezéstől függően korlátlanul fejleszthető. Bár ennek korlátai egyre nyilvánvalóbbá válnak, az MI-cégek folyamatosan keresik (és állításuk szerint meg is találják) a megoldást a problémára, amire feltétlenül szükségük lenne a modellek gazdaságossá tételéhez és saját működésük nyereségessé válásához is. Az AGI megalkotása viszont még ennél is távolibbnak tűnik, legalábbis ha tényleg az emberi képességek másolása a cél, és nem a hatékony céleszközök létrehozása.
Szép, szép, de asztalnál meghalna
A Walter Bradley Center for Natural and Artificial Intelligence vezető munkatársa, Gary Smith néhány nappal ezelőtt tette közzé egy érdekes kísérlet eredményét, amelynek során az OpenAI o1, illetve a Google Gemini 2.0 Flash, a Microsoft Bing Copilot (GPT 4) és az Anthropic Claude megoldásait eresztette rá a New York Times felkapott Connections játékára. Ebben hogy 16 szót kell négyes csoportokra osztani valamilyen közös, kézenfekvő vagy nagyon is elvont jellemzőjük alapján – a rejtvény pedig akármilyen trükkös, a népszerűségét nyilván nem annak köszönheti, hogy csak akadémikusoknak érdemes játszaniuk vele.
Smith szerint a fenti modellek mindegyike kudarcot vallott kudarcot vallott: bár voltak jó megoldásaik is, a többi megfejtésük "a bizarrság határán" billegett, ahogy egymáshoz nem illő szavakat párosítottak egymással képtelen indoklások mellett. Ahogy a kommentárok megjegyzik, ez különösen kellemetlen az o1 esetében, amelynek éppen az ilyen irányú képességei miatt kellene kiemelkednie a mezőnyből. A Mind Matters oldalán közölt bejegyzés pedig ismét rávilágít, hogy a jelenlegi MI-technológiák teljesítményét a képzési adatok határozzák meg, de a szó tényleges értelmében cseppet sem intelligensek.
Eközben a nagy techvállalatok vezetői rendszeresen a tűz vagy a kerék felfedezéséhez hasonlítják az MI jelentőségét, és már erre az évre megjósolták az AGI bemutatkozását. Smith véleménye szerint abban nincs okunk kételkedni, hogy a nagy nyelvi modellek kimenetei a jövőben is folyamatos, szerény javulást mutatnak majd a humán trénerek munkájának köszönhetően. Megérteni azonban továbbra sem fognak semmit, a feldolgozott adattömegben megjelenő statisztikai minták azonosítása pedig nem vezet el sem a mesterséges általános intelligencia, sem a sokat emlegetett "szuperintelligencia" megszületéséhez.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak