
Egy módosított Unitree G1 robot nemrégiben feljutott a túrát az ecuadori Chimborazo tetejére, teljesítve a több mint 6200 méteres magasságba vezető túrát a 4122 méteres relatív magasságú kialudt vulkánon. Az igazsághoz tartozik, hogy a Pemba néven hivatkozott G1 nem teljesen önállósan tette meg az utat, mert a csúcsra vezető 16 órás túra egyes szakaszain, a 30 fokosnál enyhébb emelkedőkön a saját lábán sétált ugyan, de a többi szakaszon felcipelték. Ez a teljesítmény azonban így is figyelemre méltó az emberszabású robottól, ami a róla készült felvételeken egy speciális bakancsban és egy erre a célra készült melegítő kabátban nyomul a havas hegyoldalon.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a Pemba projektet újabb mérföldkőnek tekintik azokban a kísérletekben, amelyek célja a kétlábú robotok ellenőrzött környezeteken túli, akár a világ legzordabb környezeteiben való tesztelése, a mostani túrára pedig felkészülésként tekintenek a végső próba, a Mount Everest megmászása előtt. Ennek során arra keresik a választ, hogy a humanoid robotokból (szemben a már megszokott futkározással és akrobatikus bemutatókkal) hasznos eszköz lehet-e olyan környezetekben, ahol az emberek jelentős kockázatokkal néznek szembe, és a hagyományos gépek is nehezen boldogulnak.
A Pemba-projekt a beszámoló alapján abból a gyakorlati kihívásból született, hogy a vadonban sok helyen támaszkodnak rengeteg kamerából és érzékelőből álló hálózatokra az állatok megfigyeléséhez, az illegális fakitermelés és az orvvadászat kiszűréséhez vagy a környezeti változások monitorozásához, ezeknél pedig sokkal rugalmasabb alternatívát kínálhatnak a szintén kamerákkal, érzékelőkkel, műholdas kapcsolattal és fedélzeti MI-vel felszerelt mobil robotplatformok. Ezek a rendszerek önállóan járőrözhetnének és gyűjthetnének információt nagy területeken, a napenergiára és a műholdas internetre támaszkodva.
Így derül ki, hogy mire képesek
A tervek szerint a robotot a következő körben az Everest alaptábora és a negyedik tábor között, közel 8 ezer méter magasságban tesztelnék, adatokat gyűjtve az akkumulátor teljesítményéről, a mozgásról, az ízületi terhelésről és a környezeti ellenálló képességről. A jövőben fejlesztett eszközök mindezek alapján segíthetnének a hulladékgyűjtésben, a gleccserek megfigyelésében, a kutató-mentő műveletekben és a környezeti felmérésekben is a régióban, bár egyelőre akadályt jelent annak a jogi keretrendszernek a hiánya, ami a nem emberi hegymászókat és a robotexpedíciókat szabályozná az Everesten.
A cikk szerint a Pemba projekt jelentősége így is túlmutat a hegymászáson, a humanoid robotokat fejlesztő cégek ugyanis azt állítják, hogy eszközeik kiválóan alkalmasak lesznek a raktárakban, gyárakban, építkezéseken, katasztrófa sújtotta övezetekben és nehezen megközelíthető, távoli vidékeken való használatra. Ezeket a képességeket azonban nem elég a gondosan ellenőrzött tesztkörnyezetekben villogtatni, a hegyi túrák pedig alkalmasak a hardver és az MI-rendszerek gyengeségeinek feltárásához az instabil terep szélsőséges hőmérséklet, korlátozott kommunikáció, energiaínség és kiszámíthatatlan időjárás közepette.
Részletek az Interesting Engineering oldalán »
a kép forrása: x.com @pabloberlangab
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?