A néhány napja zajló phjongcshangi téli olimpiát állítólag 4 milliárd ember kíséri figyelemmel világszerte. A technológia meghatározó szerepe ezúttal már a külsőségekben is megnyilvánult, (gondoljunk például a megnyitó ünnepségre és az Intel drónjaivra), de a háttérben is olyan IT-rendszerek dolgoznak a szervezés, a biztonság vagy a közvetítések támogatásaban, amelyek a mai csúcstechnológiát képviselik.
Az e-kereskedelmi hátteret és bizonyos felhőszolgáltatásokat a kínai Alibaba biztosítja, az esemény informatikai rendszereit pedig a francia Atos építette ki. A vállalat műszaki vezetője szerint éppen az olimpiai játékok digitális transzformációjának vagyunk a szemtanúi, amennyiben az 1992-es barcelonai játékok száz százalékban helyben telepített fizikai infrastruktúrájától mára lényegében eljutottunk a (gyakorlatilag) száz százalékos felhő alapú IT-hoz.
Minden mai teszt már a következő olimpiák tesztje
A 2014-es szocsi téli olimpia oldalán még csak bizonyos webes szolgáltatások működtek cloud alapon, 2016-ban Rióban már a rendezvény saját rendszerei közül is a felhőbe költöztettek néhány fontos alkalmazást. Phjongcshangban viszont már az összes kritikus IT rendszer cloud infrastruktúrán fut, a menedzsmenttől az eredmények nyilvántartásán át egészen a mobil appokig. Az evolúció így fest az Atos ábráján:
forrás: Atos
Ezzel a mindössze 100 darab fizikai szerver mellett a virtuális szervereké pedig 1500-ra növekedett, az üzemeltetési költségek pedig az előzőekhez képest 30 százalékkal csökkentek. Az átállás az Atos szerint javulást hozott a rugalmasság és skálázhatóság, a költségek, az informatikai biztonság, a felhasználói élmény, az erőforrások kihasználása és a szükséges hardveres háttér méretének tekintetében is.
Érdekesség, hogy a fentieknek megfelelően a mostani az első olyan olimpia, ahol már távolról történhetett az informatikai rendszerek és a több mint 50 darab kritikusnak mondott alkalmazás nagyjából 100 ezer üzemórának megfelelő előzetes tesztelése – sőt a mostani tesztek a technológia jellegéből adódóan már a 2020-as tokiói olimpiáról is szóltak, az Athos szerint tulajdonképpen két olimpia rendszereit próbálták ki egyszerre.
Az olimpiához kapcsolódóan (vagyis közvetlen alkalmazásban) egyébként 200 ezer ember dolgozik világszerte 37 országban, egyedül Phjongcshangban 36 ezer önkéntes és 3.500 fős technikai személyzet működik. A helyszínen a média képviseletében 25 ezren vannak, a 4 milliárd néző pedig nagyjából 250 digitális platformon keresztül követi az eseményeket – ezúttal a digitális lefedettség már kétszerese a televíziós elérésnek.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak