Morph technikának is nevezik a különböző állóképeken vagy akár képsorozatokon (mozgóképeken) szereplő elemek egymásba keverését, hogy az eredményül kapott anyagok előre meghatározott arányban tartalmazzák a kiindulásként szolgáló elemek fizikai tulajdonságait. Ez különösen látványos dolog az arcképek esetében, ahol a digitális képszerkesztési eljárások segítségével természetes megjelenésű arcokat lehet készíteni, vagy akár egy bizonyos arc saját magára tükrözésével növelni lehet annak szimmetriáját, ezen keresztül pedig a vonzerejérét is.

A folyamat során az arcokon referenciapontokat jelölnek ki, amelyek sűrűsége vagy elhagyása meghatározza a manipulált képek hangsúlyos részleteit is. Az ilyen technikák jó- és rosszhiszemű felhasználásai között az egyik gyakran emlegetett irány az automatizált, mesterséges intelligenciára épülő ellenőrző rendszerek megvezetése, amennyiben a megfelelő módon összemosott elemekkel el lehet érni, hogy a program kétféleképpen is hitelesíteni tudja ugyanazt a fotót – vagyis egy adott igazolványképet például hozzárendelhessen két különböző személyhez is.

A probléma annyira valós, hogy Németországban törvénnyel akarják megakadályozni az ilyen módszerek alkalmazását az okmányok elkészítése során. A Reuters szerdai riportja alapján a német kormány is támogatja azt a javaslatot, amelynek értelmében az útlevelekbe szánt fotókat csak az erre kijelölt hivatalokban lehet majd elkészíteni, és ha valaki mégis fotósnál csináltatja meg az igazolványképet, akkor annak digitális változatát közvetlenül egy biztonságos csatornán keresztül kell feltölteni a hivatal szervereire.

Tízből hétszer átmegy a szűrőn a hamis identitás

A hírügynökség a Fraunhofer Intézet számítógépes grafikával foglalkozó részlegnek egyik kutatását idézi, amely szerint tökéletesen kivitelezhető két, egymással semmiylen kapcsolatban sem lévő ember arcának összmosása olyan módon, hogy az átverje az ellenőrzést végző algoritmusokat. Az arcok között szükség van valamilyen minimális hasonlóságra, vagyis a szemek nem állhatnak mondjuk különböző módon, de a képmanipuláció olyan eredményes lehet, hogy az a külső szemlélő számára teljesen észrevétlen marad.

Az elmúlt években egyre többet lehet olvasni róla, hogy a biometrikus azonosító rendszerek fejlesztésével párhuzamosan a rendszerek kijátszására is sorra születnek az újabb és újabb megoldások, amit adott esetben a bűnözők is előszeretettel használnak. A brit Yorki Egyetem kutatói már 2017-ben bemutatták, hogy az emberek és az okostelefonok is ugyanolyan gyengén teljesítenek, amikor ki kell szúrni a hamisított képeket: mindkét esetben 68 százalékos hatékonysággal sikerült átverniük a gépeket vagy a megfelelően kiképzett emberi megfigyelőket.