Kedden hivatalosan is elindult az Alibaba az úton, ami ahhoz szükséges, hogy egy nagyszabású nyílvános részvénykibocsátással megkezdje működését az amerikai tőzsdén. A hatósághoz benyújtott papírok alapján a cég értéke jelenleg 100-120 milliárd dollárra tehető. A részvénykibocsátás hivatalos célszáma ugyan "csak" egymilliárd dollár, ám szakértők véleménye szerint várhatóan ennek sokszorosa fog befolyni, és az sem elképzelhetetlen, hogy a kínai vállalat produkálja majd az USA történetének legnagyobb nyilvános kibocsátását. 

Mint a mesében

A vállalkozást 1999-ben alapító Jack Ma karriertörténete filmforgatókönyvben is megállná a helyét. Az Alibabát jelenleg 8,9 százalékban tulajdonló vezető tulajdonképpen kényszervállalkozónak tekinthető, hiszen a 90-es években Ma sikertelenül próbált elhelyezkedni. Ma már elégedett mosollyal mesélheti, hogy akkoriban például egy KFC gyorsétterem vezetésére sem tartották alkalmasnak.

Az Alibaba alaptevékenységét a kínai beszállítókat a nemzetközi megrendelőkkel összekötő internetes kereskedelmi portál jelentette. Ezt aztán az évek során számos más tevékenységi terület követte. A számtalan üzletág között említhető a hagyományos e-kereskedelem, elektronikus fizetési szolgáltatás, vásárlási keresőalgoritmus vagy éppen a cloud computing szolgáltatások.

Megszokhattuk, hogy a kínai piacon nem aprópénzzel dobálóznak, de még ott is kimagaslik a vállalat teljesítménye. Dollárban számítva a tavalyi 5,6 milliárdos forgalom mellett 1,4 milliárdnyi adózott nyereséget produkált a cég. Ehhez az eredményhez 231 millió vásárló társul, akik összesen közel 250 milliárd dollárnyi árut rendeltek az Alibaba különböző oldalain. 

A nyugati nyitás politikája

Amennyire letarolta a kínai e-kereskedelmi piacot a vállalat (körülbelül a teljes torta 80 százalékát birtokolja), annyira sürgetővé vált a nemzetközi szintű terjeszkedés, hiszen valós növekedési potenciál már csak a globális játéktéren maradt. Ennek ellenére az amerikai tőzsdére lépést nem csak ez, hanem a kényszerűség is indokolta, hiszen a hongkongi tőzsde elutasította az Alibabát. Az ok a cég sajátos kinevezési rendszere volt, ami gyakorlatilag egy maroknyi topvezető kezébe utalja az igazgatótanács többségének kijelölési jogát. 

Az még nem világos, hogy az USA-ban a Nasdaq vagy a NYSE vezetői dörzsölhetik-e a tenyerüket a hatalmasnak ígérkező fogás miatt, az viszont már most látszik, hogy a cégben 24 százalékos részesedéssel jelen lévő Yahoo jelentős bevételhez fog jutni. Az amerikai óriás ugyanis jelezte, hogy le kívánja építeni az Alibabában birtokolt részesedését.