A helyi élelmiszerbiztonság a kínaiak szerint is minimum véleményes, most azonban lehetőségük nyílhat rá, hogy minden falat hús útját akár az állat születéséig végigkövessék.
Hirdetés
 

A blockchain vagy blokklánc technológiáról már nem csak a kriptovaluták kapcsán esik szó, sőt újabban szinte ez a legérdektelenebb szegmense a lehetséges felhasználásoknak. A nyílt forráskódú elosztott főkönyvi rendszer banki vagy pénzügyi alkalmazásai mellett a nagy piaci szereplők más iparágakban is felsorakoznak a blokklánc mögött, és az okosszerződésektől az egészségügyi adatnyilvántartásig mindenféle területen igyekeznek kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A második legnagyobb kínai e-kereskedelmi platform, a JD.com május óta dolgozik együtt a Kerchin nevű, Belső-Mongóliában működő marhatenyésztő céggel a blockchain technológia alkalmazásán, ebben az esetben a fagyasztott marhahús előállításának és szállításának nyomon követésére. Az évi 300 millió dolláros forgalmat jegyző Kerchin eladásainak már 10 százaléka tisztán online csatornákon bonyolódik, így a társaság a JD természetes partnere a nyílt forrású Hyperledger projekt architektúrájára épülő fejlesztésben.

Transzparenciával a bizalmatlanság ellen

Az élelmiszerhamisítás a PwC 2016-os jelentése szerint világszerte 40 milliárd dollárjába került az élelmiszeriparnak, a kínai fogyasztók pedig az átlagosnál is rosszabb véleménnyel vannak a helyi körülményekről. Ezt alapvetően abból a 2008-as ügyből eredeztetik, amikor a tejhez optikai tuningnak használt (mellesleg a műanyaggyártásban használt) melamin miatt 300 ezer gyerek betegedett meg Kínában, néhányan pedig meg is haltak közülük. A felelősöket elvileg szigorúan megbüntették, kettőt ki is végeztek, de hasonló ügyek azóta is felbukkantak már, konkrétan a melaminos tejtermékek is újra megjelentek.

A kínai közösségi platformokon (WeChat, Weibo stb.) állítólag gyakran terjednek hírek és esetenként rémhírek is az élelmiszerhamisítással kapcsolatban, ami tovább növeli a zavarodottságot és a bizalmatlanságot. Ilyenkor a transzparencia hiánya nem csak a félreértések eloszlatását nehezíti, de a valós incidenseknél is gondot okoz, ha pontosan meg kellene állípatani, hogy az ellátási lánc mely pontján bukkantak fel a problémák. Ez az ellátási láncok folyamatos hosszabbodásával nem könnyű feladat, de a fentihez hasonló, két szereplős felállásban egyszerű dolgnak tűnik.

Megjelenhet a nemzetközi kereskedelemben is

A JD és a Kerchin esetében a blokklánc elvileg hamisíthatatlan története garantálja a termékinformációk hitelességét. A fogyasztók a dobozban érkező húskészítmények csomagolásán találják az instrukciókat és a a QR kódot, amelynek segítségével az értékesítési folyamatban szereplő tranzakciók azonosítójától kezdve egészen a szerencsétlenül járt szarvasmarha nyilvántartási számáig minden adathoz hozzáférhetnek a JD megfelelő alkalmazásának böngészőjében.
 

forrás: quartz.com


Természetesen a blokklánc sem golyóálló, főleg, hogy az eredetileg rögzített adatok sem szükségszerűen felelnek meg a valóságnak. Ezt a JD is elismeri, és a maga részéről rendszeres ellenőrzéseket ígér partnerei (ebben az esetben a szarvasmarha-tenyésztő) háza táján, megvizsgálva az adatok rögzítésének és hitelesítésének gyakorlatát. A blokklánc legnagyobb előnye az lehet, hogy bevonhatja a rendszerbe az élelmiszeriparban működő számtalan kisebb üzemet is, amelyek eddig nem feltétlenül rendelkeztek dedikált platformokkal a logisztikai információ megosztására.

A technológia lehetőségekit összefüggésbe helyezi, hogy idén szeptembertől az Európai uniós és Kína egy EU-China-Safe nevű projekt keretei között a blockchain technológiát (és mellette más megoldásokat) is felvonultató együttműködésbe kezd, magasabb szintre emelve az élelmiszerbiztonsági szabályozást. Ebben olyan európai partnerek is szerepet kapnak, mint amilyen a belfasti székhelyű Arc-Net, amely ugyancsak kifejlesztett egy saját blockchain-platformot az állati eredetű protein származásának és útjának nyomon követésére.

Biztonság

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.