Az MIT és a Harvard Medical School kutatói új megközelítésből vizsgálják a biointerfészek, vagyis az élő organizmusok és élettelen anyagok összekapcsolásának alkalmazását. A DermalAbyss nevű projekt a test felületét alakítaná interaktív kijelzővé oly módon, hogy a hagyományos tetoválások elvén bioszenzorokat juttatnak a bőrrétegekbe.

Sokak életét könnyíthetnék meg a színváltós ábrák

A bioszenzorok színe a sejtközötti folyadék összetételének függvényében változik, ami nem csak a véleményes művészi hatás kiteljesítésében segít, hanem hasznos felhasználásai is lehetnek: képet adhat például az anyagcsere-folyamatokról, így a vércukor-önellenőrzés is megoldható lenne anélkül, hogy az alanyoknak naponta többször az ujjbegyüket kellene szurkálniuk.

A kutatók szerint a kellemetlen és folyamatos procedúra a jövőben kiváltható lenne egy interaktív tetoválással, amelynek elég lenne időnként rápillantani a színére. A DermalAbyss háromféle bioszenzorral (pH, glükóz, nátrium) próbálkozik, ezek rendre a rózsaszín-bíbor, a kék-barna és az UV tartományokban változtaják a tetoválás megjelenését.
 

forrás: MIT Media Lab, Xin Liu/Katia Vega
 

Az először idén tavasszal bemutatott technológia diagnosztikai felhasználása a kutatók szerint igen széleskörű lehet, a diagnosztikai készségektől a nehezen fordítható "számszerűsített képmás" (quantifyed self) digitális profilok felépítésén át a testbe ágyazható adathordozási lehetőségek kifejlesztéséig.

Holnap még nem fogunk interaktív tetkóval rohangálni

A projekt leírásában szó van azokról a korlátokról és feladatokról is, amelyek további munkát adnak a kutatóknak. Ilyen a megjeleníthető színtartomány és a felbontás (a szenzorokból kialakuló kép minőségének) javítása, az érzékelési tartomány vagy az alkalmazható szenzorok választékának bővítése, ami nyilván hatással lenne a technológia klinikai vagy akár keresedelmi megjelenésére.
 

A projekt oldalán ezzel együtt hangsúlyozzák, hogy a kutatási projektnek egyelőre nem célja, hogy kereskedelmi terméket fejlesszen vagy végigvigye a modell klinikai tesztelését. (A kísérleteket az élő szervezeten kívüli disznóbőrön folytatták, ebbe fecskendezve figyelték meg a bioszenzorok funkcionalitását és a technológia láthatóságát.)

Fontos szempont, hogy pontos képet kapjanak a szóban forgó bioszenzorok "biztonsági profiljáról", vagyis kimerítően vizsgálják a DermalAbyss technológiát a citotoxicitás (a sejtekre gyakorolt mérgező hatás) és a biokompatibilitás (az anyagok különböző kontextusban megnyilvánuló viselkedése) szempontjából.