Mozgalmas napjai vannak a Magyar Telekomnak az utóbbi időben. Komoly piaci hatások érik a Digi és az Invitel közelmúltban bejelentett fúziója nyomán, nehéz időket él át leányvállalata, a T-Systems a BKK elektronikus jegyrendszerének fiaskója miatt. Nemrégiben pedig egy jelentős szervezeti átalakításról is döntöttek, november elsejétől megszűnik a 2013-ban felállított kis- és középvállalati üzletág, amely nagyjából 200 ezer céges ügyfelet szolgál ki.

Jól megy a készülékértékesítés és a rendszerintegráció

Ezek szolgáltak körítésnek a most kiadott második negyedéves, első féléves üzleti mutatóknak, amelyet szokás szerint Szabó János, gazdasági vezérigazgató-helyettes kommentált az újságíróknak.

A társaság közleménye szerint a Magyar Telekom bevétele mind a nemrég zárult második negyedévben, mind az első félévben meghaladta az egy évvel korábbit. A negyedéves forgalom 8,9 százalékkal 153,5 milliárd forintra, a féléves pedig 5,3 százalékkal 294 milliárdra forintra nőtt. Mindkettő a T-Systems által képviselt rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek megugrásának, és a készülékértékesítés felfutásának köszönhető.

Az RI/IT bevételek 24,4 milliárd forintra nőttek 2017 második negyedévében, ami 10,5 milliárd forintos növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest. A javulás hátterében a Magyarországra felgyorsult ütemben érkezett uniós források, illetve az ezek révén megvalósult hardver- és szoftverbeszerzési projektek állnak. Az év első felében 41,5 milliárdos bevételt termelt az RI/IT, 12,3 milliárd forinttal többet, mint egy éve.

A mobil szolgáltatásból származó bevételek a második negyedévben 4,1 százalékkal, 79,6 milliárd forintra javultak köszönhetően a nagyobb mobil adatforgalomnak és a készülékértékesítés növekedésének. Az első félévet tekintve a mobil bevételek 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Mínuszban a vezetékes szegmens

Mínuszos teljesítményt mutatott ugyanakkor a vezetékes szegmens, ahol negyedéves szinten 2,1, féléves összevetésben 1,9 százalékkal mérséklődött a forgalom, de azért még ez a szolgáltatás is közel 100 milliárd forintot hozott az év első hat hónapjában a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató konyhájára. Vezetékes technológián nem igazán mentek sem a hanghívások, sem a szélessávú net.

A magyarországi piaci helyzet változása különböző szegmensekben (Forrás: Magyar Telekom)

A lakossági energiaszolgáltatásból lassan kiszálló társaság ehhez köthető bevételei a második negyedévben már alig haladták meg az egymilliárd forintot, féléves szinten pedig alatta maradtak a 3 milliárdnak. A lépés Szabó János szerint ugyanakkor nem hatott negatívan a távközlési ügyfélkörre, emiatt nem távoztak a cégtől a korábban az energiaszolgáltatásra is előfizetők.

A bérköltség a második negyedévben nem nőtt, annak ellenére, hogy a hazai létszám bővült. Macedóniában viszont ugyanez a költség nagyjából azonos mértékben csökkent a hálózatüzemeltetés egy éve történt kiszervezése miatt.

Míg a bevételi mutatók többsége pluszban zárt, az EBITDA éves összehasonlításban 1,8 százalékkal  47,9 milliárd forintra csökkent a második negyedévében. Félévre vetítve pedig a visszaesés megközelítette a 9 százalékot, részben az alacsonyabb bruttó fedezet, többek között a támogatott készülékértékesítésből kifolyólag, részben a tavalyi első negyedévében realizált egyszeri profitjavító tételek (Infopark G épület, Origó-eladás) hiánya miatt.

A második negyedév fontosabb üzleti döntései kapcsán Szabó János kiemelte, hogy a megújított havidíjas mobilportfólió keretében eddig több mint 300 ezer előfizető, a teljes ügyfélkör 10-15 százaléka váltott az új csomagokra. Mivel ezek az ügyfelek magasabb adatforgalmú előfizetéseke választottak, nőhetett az egy előfizetőre jutó átlagos havi árbevétel.

A feltöltőkártyák 80 százalékát regisztrálták

A kötelező feltöltőkártyás regisztrációt is várakozáson felülinek ítélte a vezérigazgatóhelyettes. A regisztrált kártyák aránya elérte a 80 százalékot, ami viszont az ebből származó bevételek 95 százalékát jelentette, vagyis amit nem regisztráltak, már nem is volt használatban. Elismerte ugyanakkor, hogy rendszerhiba miatt az élesítés napján több ezer ügyfél nem tudta használni a kártyáját, az őket ért kár miatt kompenzációt ajánlott fel a cég. A kötelező feltöltőkártyás regisztrációhoz kapcsolódó ügyfélmegtartási lépések nyomán egyébként az előző negyedévekhez képest 50 százalékkal nőtt a feltöltőkártyáról szerződéses csomagra váltók száma.

A vezérhelyettes beszélt az időszak hálózatfejlesztéseiről is, megemlítette, hogy a hálózat továbbépítésének köszönhetően a nagysebességű internet ma már több mint 2,9 millió magyarországi háztartásban érhető el, a szélessávú előfizetők száma meghaladja a 600 ezret, tévére pedig egymillióan fizetnek elő a Telekomnál. Megtörtént az első uniós támogatású hálózatfejlesztési projekt átadása is, nyár végéig továbbiak várhatók.

A BKK ügyről egyelőre nem kívánt többet mondani annál, amit eddig hivatalosan kommunikált a cég. Részletesen elemezte ugyanakkor a Digi és az Invitel fúziója nyomán bekövetkező piaci átrendeződést, amiről korábban mi is beszámoltunk. Ehhez még annyit fűzött, hogy a cég felkészülten várja az ezzel kapcsolatos kihívásokat.

Már nincs szükség önálló kkv-üzletágra

Népszerű intézkedésnek ítélte a roamingdíjak eltörlését, ennek nyomán a Telekomnál júniusban már meghétszereződött a mobil adatforgalom.

A második negyedév másik fontos üzleti döntésének nevezte az új fapados Flip márka bevezetését. A csomag egy kedvező árú 3Play csomag, amelyre hűségszerződés nélkül fizethetnek elő az ügyfelek, cserébe az egyszerűsített, online, önkiszolgáló ügyfélszolgálatért. Ez ma már több mint egy kísérlet, jelenleg félmillió háztartásban érhető el – tette hozzá. Arról azonban, hogy a bevezetése óta eltelt néhány hónap mennyi ügyfelet hozott, nem kívánt konkrét számokat mondani, annyit jegyzett csupán meg, hogy ez még nem nagyságrendi kategória.

A szervezeti átalakítás, vagyis a kkv-üzletág megszűnését a piaci helyzettel magyarázta, ami egyszerűbb szervezeti struktúrát igényel. Elmondta, hogy a november 1-jével megszűnő részleg ügyfeleit szétosztják a nagyvállalati és a lakossági szegmens között, az előbbibe a középvállalatok, utóbbiba a mikro- és kisvállalatok (SOHO) kerülnek.