2019-ről 2020-ra, azaz egyetlen év alatt másfélszeresére ugrott a hazai e-kereskedelmi forgalom. A korábbi trendeket messze meghaladó növekedési ütem mögött természetesen leginkább a koronavírus okozta változások álltak/állnak. Ha ez a lendület hosszabb távon nem is tartható majd fent, az a szektor szereplői számára egyáltalán nem mindegy, mennyit tudnak átmenteni a semmiből érkezett keresletnövekedésből. Ebben leginkább az segítheti az online boltokat, ha minél több honfitársunk "szokik rá" a hagyományos vásárlásnál jellemzően gyorsabb, kényelmesebb és könnyebben elérhető e-kereskedelmi csatornákra.

Utóbbival kapcsolatban is érdekes adatokkal szolgál a Racty Digital frissen közzétett jelentése, amely a magyarok online vásárlási szokásaira koncentrál. Az évente elkészített, a felnőtt lakosság összetétele szerint reprezentatív felmérés idén tavasszal begyűjtött válaszokon alapul.

Megdulázott ügyfélkör

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy löketszerűen, 6 százalékról 12 százalékra emelkedett két év alatt azok aránya, akik heti rendszerességgel vásárolnak online. Ez annak fényében jelent igazán komoly változást, hogy 2018-ban ugyanúgy 6 százlékon állt ez a mutató, azaz gyakorlatilag stagnált a "fekete öves" netes vásárlók aránya. 

A válaszok alapján az online vásárlók elsősorban a kényelem, illetve a házhoz szállítási lehetőség miatt vásárolnak az interneten. A harmadik legfontosabb tényező a kedvező ár, ám ennek befolyásoló hatása az utóbbi években folyamatosan csökken.

A fogyasztók az elmúlt egy évben leginkább ruházati termékeket (39%) vettek online. Emellett népszerű termékkategóriák voltak még a háztartási kis- és nagygépek (38%), az egészséghez kapcsolódó termékek (34%), valamint a mobiltelefonok és kiegészítők (33%) is.

A szolgáltatások közül a különféle előfizetések (internet, televízió, zenei-, film streaming stb.) (26%) voltak a legnépszerűbbek az utóbbi egy évben. Érdekesség, hogy járványhelyzet ide vagy oda, az élmezőnyben végzett a szállásfoglalás (26%) is.

Egy átlagos online vásárló három különböző felületről tájékozódik, mielőtt leadná megrendelését. Ezek közül a legfontosabbak az ár-összehasonlító oldalak, a webáruház saját honlapja, valamint a keresőoldalak.

Problémás vásárlások, problémás vásárlók

Az elmúlt egy évben online vásárlók negyedével fordult elő, hogy megrendeltek egy terméket, de végül elálltak a vásárlástól. Ennek részben okai, hogy a termékekkel szemben minőségi kifogásuk volt, vagy egyszerűen nem feleltek meg az elképzeléseiknek (24-24%). Szintén gyakran merült fel, hogy a termékeket nem szállították ki időben (23%), illetve, hogy a vásárlók időközben meggondolták magukat (22%).

Sajátos megoldást alkalmaz a rendelést lemondók 8 százaléka. Ők egyszerre több helyről is megrendelik ugyanazt, de ezek közül csak a legelsőként érkezőt veszi át, a többit nem. Kilencből egy rendelést lemondó pedig alapból azzal a szándékkal teszi kosarába a terméket, hogy kipróbálja azt, majd törvény adta jogával élve 14 napon belül eláll a vásárlástól. Nem meglepő, hogy mindez nem arat osztatlan sikert a webáruházak üzemeltetőinél.

Határon innen és túl

Az elmúlt évben online vásárlók 43 százaléka rendelt külföldi webshopból (is), főként mobiltelefon és kiegészítők (37%), illetve ruházat, sportruházat (29%) kategóriákban. Ennek elsődleges okai, hogy olcsóbban érhetők el a termékek, mint itthon, illetve olyasmi is megvásárolható, ami Magyarországon nem kapható. A külföldről is vásárlók közel fele ennek ellenére a hazai webáruházakat preferálja, hasonló arányban vannak azok, akik vegyesen veszik igénybe a hazai és külföldi áruházakat, a csak külföldi boltokból való rendelés viszont nem jellemző. Az elmúlt egy évben honfitársaink a Wishről rendeltek legtöbben (54%), de népszerű volt az AliExpress (44%) és az eBay (33%) is.