Az agrárium digitális átalakítását célzó stratégiáról számoltak be az annak elkészítésében érintett szervezetek képviselői a témát felkaroló Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) székházában. A hiánypótló dokumentum létrehozatalában az IVSZ mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) vállalt aktív szerepet.

Az agrárium bevétele négy év múlva évi 300 milliárd forinttal növelhető

A Digitális Agrár Stratégia (DAS) végkicsengése, hogy országos szinten minimális, 15-20 milliárd forint ráfordítást igénylő, de átfogó technológiai korszerűsítéssel az évtized végéig az ágazat jelenlegi, közel 3 ezer milliárdos kibocsátását évi 10 százalékkal, 300 milliárd forinttal lehetne növelni.

"A digitalizáció azonban ma még Magyarországon csak cunami effektusként figyelhető meg. A téma akkor kerül fókuszba, ha az adott gazdasági területen hirtelen megjelenik valami robbanásszerűen új technológia, akkor kezdünk el a megfelelő szabályozás után kapkodni" – összegezte a helyzetet Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, utalva az Uber és az Airbnb itthon is megjelenő kihívásaira.

A hazai agrárágazat eddigi informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök ma még kihasználatlanok. A meglévő fejlesztések szigetszerűen működnek, jelentős adat- és adatminőség-vesztést eredményezve. Az uniós és hazai támogatásokkal vásárolt technológiák alapfelszereltségébe ma már beletartoznak az "intelligenciát" nyújtó eszközök, de azok csak megfelelő integráltsággal biztosítanak valódi gazdasági előnyt. A piac fejlődését ezek mellett még a szabályozás rendezetlensége, illetve az ágazat szereplőinek a hozzáállása, illetve tudáshiánya is gátolja.

Kulcskérdés a precíziós gazdálkodás

Varga Péter, az IVSZ Agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője szerint az agrárágazat digitalizációjában kulcskérdés a precíziós gazdálkodás, ami végigkíséri a folyamatokat az adatgyűjtéstől, a feldolgozáson és döntés előkészítésen keresztül egészen a beavatkozásig.

Uniós elemzések jól mutatják, hogy a munkagépek "okosításával", automatikus kormányzással mintegy 2 euró/hektár megtakarítás érhető el a hazai agráriumban. Ha már a teljes gépsor intelligens és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédőszer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euro/hektárt is elérheti. Amennyiben pedig üzemi szinten gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euro/hektáros nagyságrendet is. Elhangzott azonban egy negatív üzenet a hazai mobilszolgáltatóknak, miszerint a hazai szántóföldeken ma még nem igazán jó az internet-lefedettség.

A DAS a mezőgazdasági termelést támogató informatikai alkalmazásokat öt nagy csoportra osztja. Vannak a termelési folyamatokat támogató alkalmazások, amelyek közvetlenül a mezőgazdasági termelés egyes tevékenységeit segítik automata vagy félautomata beavatkozásokkal. Fontosak az üzemszintű termelésirányító rendszerek, amelyek a gazdaságok vezetéséhez nyújtanak információkat, a döntéstámogatás, illetve a termelők szintjén integrálják az egyes folyamatokat;

Szükség van a termékpálya-integrációkat segítő rendszerekre, amelyek támogatják az integráció folyamatát mind a termelők, mind az integrátorok oldaláról, és szükség szerint kapcsolódnak a termelői szintű rendszerekhez. Kellenek a szakmai háttérrendszerek is, amelyek a termelők és integrátorok által működtetett rendszerekhez nyújtanak háttéradatokat, valamint gyűjtik és elemzik a termelői szinten létrejövő adatokat. A közigazgatási háttérrendszerek pedig az állam és a termelők közötti ügyintézési, hatósági, nyilvántartási folyamatokat támogatják.

Hogyan oldhatóak fel a digitalizációt gátló tényezők?

A digitális kompetencia fejlesztésében elengedhetetlen a digitális eszközök, alkalmazások használatához szükséges alapismeretek megszerzése. Ezt már a közoktatásban el kellene kezdeni – javasolta Jakab István, a Magosz elnöke. Hozzátette, ő maga mielőbb kötelező érettségi tantárggyá tenné az informatikát.  Az oktatásfejlesztési program viszont a már tudatos felhasználókat célozza meg, hogy tudják milyen irányban fejlődnének tovább és képesek legyenek kommunikálni az agrárinformatikusokkal.

Van tennivaló még a digitális állam fejlesztése területén is, részint a szabályozásban, részint a szakmai kiszolgáló rendszerek fejlesztésében. Az eddigieknél jobb állami digitális szolgáltatásokra van szükség például az időjárás mezőgazdaságra specializált előrejelzésénél és a közadatokhoz való hozzáférés esetén. A szakértők szerint mindezeket a kis- és középgazdaságok számára ingyenes kellene nyújtania az államnak.

Az e-közigazgatás fejlesztési program pedig azt célozza, hogy az agrárium szereplői minimalizálhassák az közigazgatási és a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó ügyintézésre fordítandó erőforrásokat.