Az időseknek okostelefonokat és kiegészítőket, például appokat fejlesztő brit Doro megbízásából a Novum kutatócég megvizsgálta az idősebb korosztály és a technológia viszonyát öt európai országban. Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban kérdeztek meg mintegy ezer-ezer 55-85 éves internethasználót a technológiához való viszonyukról. Persze a mérés módja már némileg torzít, hiszen kihagyja azokat, akik még az internetezésig sem jutottak el a digitális készségek elsajátításában, bár például mobilt esetleg használnak.

Egyre fontosabb kérdés

A kutatókat évek óta foglalkoztatja az a probléma, hogy vajon az emberi elme meddig tudja lekövetni a technológia fejlődését. Ez egyre komolyabb probléma lesz, mivel a technológia fejlődése gyorsul, míg az ember adoptálási képessége a korral csökken. Ma már nagyon sok esetben nem a felkészültség hiánya, hanem ez tempókülönbség okozza a társadalmi problémákat is generáló digitális szakadékot vagy megosztottságot – angol terminológiával: digital divide. (Erről lásd például John F. McMullen cikkét a Technopedián.)

A társadalom elöregedése azonban nem csak az idősebb korosztály gondja: a technológiai megoldások szállítóinak is egyre fontosabb lesz, hogy újdonságokat olyan módon "csomagolják", hogy a digitális szakadék ne szélesedjen. Ellenkező esetben a piac szűkülésével kell számolniuk.

A Novum kutatása (From walking frame to robots – a report about seniors and technology) szerint az vizsgált korosztály többsége (országonként eltérő mértékben 98-84 százalék között) számára fontos, hogy a saját otthonában éljen, még akkor is, ha csak egyedül van a háztartásban. Ez komoly tömeget jelent, hiszen az Európai Unióban általában tízből 2-3 időskorú él egyedül. Ugyanakkor az otthon élők 15 százaléka nem érzi magát biztonságban otthonában. A legtöbben (38 százalék) attól félnek, hogy nem tudnak gondoskodni magukról, elfelejtenek valamit (28 százalék), kirabolják őket (26 százalék) vagy elesnek (24 százalék).

Az érdeklődés nagyobb, mint a napi használat

A megkérdezettek meglepően magas százaléka bízik abban, hogy az intelligens otthon megoldások segítenek a problémáikon: harmaduk (33 százalék) teljes mértékben, míg további 30 százalékuk részben. Ez a bizalom nem független attól, ahogy az idősebb korosztály milyen mértékben nyitott a technológiai újdonságokra. Ebben egyébként viszonylag jól szerepelnek a vizsgált országok – de ne felejtsük, Európa legfejlettebb gazdaságairól van szó! Az egyes országok azonban nagy szórást mutatnak. Franciaországban a válaszadók 85 százaléka mutatkozott nagyon érdeklődőnek vagy érdeklődőnek a technológia iránt, míg a másik véglet Nagy-Britannia volt, ahol arányuk épphogy elérte az 50 százalékot.

Egy árnyaltabb kérdésre (Kíváncsi arra, hogy a technikai segédeszközök hogyan segíthetnek a mindennapi életben?) már kiegyenlítettebb válaszok érkeztek: bár Németország és Olaszország kiugrott a 47, illetve 54 százalékos 'igen' válasszal, a másik három országban 33 és 27 százalék között szórt az igenek aránya.

A technikai problémáktól való félelem egyébként nem kirívó. Az öt vizsgált országban 42-54 százaléka mondta, hogy saját maga elhárítja a hibákat (a nők esetében a tettre készség jóval alacsonyabb, 20-25 százalék).

Ezek mennek: közösségi oldalak, csevegőprogramok

Bár országonként és nemenként is elég nagy eltérések vannak, összességében továbbra is a telefon a legfontosabb kapcsolattartó ebben a korosztályban. A nők például – és különösen a svédek – sokkal szívesebben kommunikálnak közösségi oldalakon keresztül, mint a férfiak. Egyre népszerűbbek a csevegőprogamok is, különösen a WhatsApp: az olasz válaszadók 58 százaléka használja, de a németek körében is nagyon népszerű (54 százalék). A programot használók több mint 60 százaléka egyébként videoüzenetekkel is kommunikál.

Az egyéb digitális megoldásokkal azonban jóval kevesebben próbálkoznak. Bár kétségtelen, hogy az az időskori ellátás legfejlettebb szintje, mégis meglepő, hogy csupán a válaszadók 1,6 százaléka próbálkozott technológia által támogatott időskori ellátással. De a bármilyen digitális eszközt kipróbálók aránya is alacsony: mindössze 14 százalék – ennek a körnek a 60 százaléka egyértelműen azt állította, hogy biztonságosabbá vált az élete. A használók-kipróbálók alacsony aránya azért is meglepő, mert az kiderült, 40 százalékuk teljes mértékben, további 31 százalékuk pedig részlegesen megbízik az okosotthon-megoldásokban. Ráadásul a többség nagyon is tisztában vannak vele, mire lenne szüksége: többek között elesésérzékelő szenzor, riasztóberendezés, lépcsőlift, robotporszívó, robot is felmerült. A válaszadók 38 százaléka szerint technológiával bizonyos mértékig lehet helyettesíteni a hagyományos ápolást, és még többen (42 százalék) pozitív változásként élné meg az orvosi ellátás digitalizálását.

A magyar helyzet

A magyar viszonyokról keveset tudni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lakossági netezést vizsgáló felmérése egyelőre csak desktop és mobil nethasználati szokásokat vizsgálja. Ezen a téren vannak pozitív változások.

A felmérés szerint egyre jobb a magyar időskorúak hozzáállása a digitális eszközökhöz. Ha csak a magyar internetezőket nézzük, a 70 év fölötti korosztályban is 50 százalék az okostelefon-penetráció (a teljes népességre vetítve 28 százalék), és jelentős részük netezésre is használja. Bár ez az arány alacsony, a kutatás szerint jó jel, hogy az okostelefon-használók aránya duplázódott 2016-hoz képest.