A szó szerint rugalmasabb formában bevethető akkumulátorok megalkotása régóta népszerű célkitűzésnek számít a világ számos kutatólaboratóriumában. Eddig egyik próbálkozás sem jutott még a nagy áttörés közelébe, nemrégiben viszont a Vancouverben található University of British Columbia kutatói egy igencsak ígéretes koncepcióval, valamint egy minden szempontból strapabíró prototípussal álltak elő.

Csűr, csavar, kimos

A doktorijára készülő PhD-hallgatót és egyetemi professzort egyaránt soraiban tudó csapat ránézésre meglehetősen egyszerű ötlettel állt elő a hagyományosan fix borítással rendelkező, rigid akkumulátorok lecserélésére. A kutatók a működéshez elengedhetetlen alkotóelemeket (jelen esetben a cinket és a mangán-dioxidot) nagyon apró egységekre bontották, majd az egészet egy gumiszerű anyaggal vonták be. Az így megalkotott, nagyon vékony polimer rétegeket aztán "egymásba csomagolták".

Ez a kialakítás légmentes, vízálló tömítést hoz létre, biztosítva az akkumulátor épségét sok-sok ismételt használat során. A tesztek során kiderült, hogy a különleges akksi akkor is működik, ha teljesen megcsavarják, illetve akkor is, ha eredeti hosszának a kétszeresére feszítik ki.

Az igazán komoly megpróbáltatás viszont csak akkor következett, amikor a már említett PhD-hallgató felvetette a prototípus mosógépbe dobásának ötletét. Az akkumulátor képes volt nemhogy az első tisztítóprogramot kibírni, de azóta közel 40 további körön is túl van, ráadásul több esetben nem is otthoni, hanem ipari mosógépben forogva töltötte az időt.

Viselésre termett

A sajtónak nyilatkozó kutatók is elsősorban a moshatóságot emelték ki a projekt eddigi ígéretes eredményei közül. Rugalmas akkumulátorokat ugyanis már sikerült máshol is laboratóriumi körülmények között előállítani, ám a hordható eszközök, okos képességekkel bíró ruházati cikkek területének továbbfejlődéséhez elengedhetetlen, hogy az áramforrás kibírja a mosógép jelentette megpróbáltatást is.

Az anyagválasztás szintén szerencsésnek tűnik. A hagyományos lítiumion-akkumulátorok ugyanis mérgező elemeket tartalmaznak, amely a telep sérülése esetén akár a viselő egészségét is veszélyeztetheti. A cink és a mangán viszont nem jelent ilyen veszélyt. Utóbbiak ráadásul a többi felhasznált anyaggal egyetemben meglehetősen olcsónak minősülnek, így sorozatgyártás esetén hasonló költségekkel lehetne számolni, mint a ma használatos tölthető áramforrásoknál.

A kutatók szerint projektjük máris felkeltette az érdeklődését üzleti szereplőknek, akik az eszköz esetleges kereskedelmi bevezetését tervezik. Ez azonban vélhetően nem holnap lesz, hiszen a csapatnak még tovább kell finomítani a koncepción, illetve kitalálni, hogy lehet az akkumulátor élettartamát, teljesítményét és strapabíróságát egyszerre fejleszteni.