A mesterséges intelligencia egyre több fogyasztói alkalmazásban jelenik meg a filmajánlóktól az ügyfélszolgálati megkeresésekig, de az emberek nagy része továbbra is fenntartásokkal kezeli az MI bevezetését az olyan kiemelten fontos területeken, mint amilyen az autonóm járművek irányítása vagy az állami juttatásokhoz vagy egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – derül ki az amerikai MITRE néhány nappal ezelőtt közzétett jelentéséből. A non-profit kutatóközpont felmérése alapján az amerikaiaknak csak kevesebb mint fele, 48 százaléka tartja biztonságosnak az ilyen technológiákat, 78 százalékuk pedig valamilyen mértékben aggasztónak tartja azt a lehetőséget, hogy az MI rosszindulatú célokra is felhasználható.

A szervezet közleménye ezúttal is végigmegy a gépi intelligencia lehetséges előnyein: ezek a rendszerek hozzájárulhatnak az unalmas, piszkos és veszélyes munkák kiváltásához, emellett radikálisan növelhetik a hatékonyságot és a termelékenységet, lehetővé téve mondjuk a képek pontosabb és gyorsabb elemzését az orvostudománytól a nemzetbiztonsági. A kutatásban azt is megállapítják azonban, hogy ha a közvélemény nem bízik az MI-technológiákban, akkor azok elfogadása szükségszerűen a kevésbé lényeges területekre korlátozódhat, mint amilyenek a már említett műsorajánlók és a telefonos ügyfélszolgálati kapcsolatfelvétel.

Nem sok mindenben értenek egyet

Tekintettel a mesterséges intelligencia körüli bizonytalanságra, a válaszadók nagy többsége támogatja a mesterséges intelligencia szabályozását. Azonban míg a közösség védelme érdekében az összes amerikai 70 százaléka várna el komolyabb iparági befektetéseket a technológia biztosításába, addig a technológiai szakemberek körében ugyanez az arány 92 százalékos. Az MI egyébként minden demográfiai csoportban aggodalmakat kelt, de az arányok sokszor eltérőek: a férfiak, a demokraták, a fiatalabb generáció tagjai vagy a fekete és spanyol amerikaiak például jobban elfogadják a mesterséges intelligencia használatát a kényes alkalmazásoknál is.

A kutatás érdekesebb megállapításai közé tartozik, hogy az amerikaiak háromnegyede aggódik a mélyhamisítások (deepfake) és a többi, mesterséges intelligencia által generált tartalom miatt, ami megjelenik a mainstream médiában. A társadalom nagy része egyébként sincs róla meggyőződve, hogy az MI bevezetésének egyértelműen pozitív hatásai lennének: az embereknek csak kevesebb mint fele (49 százaléka) örülne, ha hozzáférne valamilyen MI-alapú online chatszolgáltatáshoz a rutinszerű orvosi kérdésekkal kapcsolatban, és ugyanilyen arányban támogatnák azt is, ha a szövetségi kormányzat gépi intelligenciát alkalmazna a különféle juttatások feldolgozásában.