A járvány, a klímaváltozás és a világpolitika a korábbinál is jobban ráirányította a vállalatvezetők figyelmét a kettős átalakulás szükségességére: az okos digitalizációra és az ESG-célokhoz (Environment, Social, Governance) való igazodásra. A KPMG Global Manufacturing Prospects 2022 kutatásában Észak-Amerikában, Európában és az APAC térségben 11 ország 146 vállalat vezetőjét kérdezték meg (a válaszadók 47 százaléka 1 és 10 milliárd dollár közötti, 29 százaléka 10 milliárd dollár feletti árbevételű céget irányít).

Hatékony működés – reziliens ellátóláncok

A termelő vállalatok vezetői két lényeges és egymással összefüggő erős tendenciát tapasztaltak meg a járvány során. Egyfelől azt, hogy milyen fontosak a stabil (az új varászszóval: reziliens) ellátási láncok a vállalataik ellenálló képessége szempontjából, másfelől pedig azt, hogy ennek az ellenálló képességnek a fejlesztésében mennyire szükségesek az új, digitális technológiák. Aki időben lépett, nemcsak a jövőbeli gazdasági sokkhatások ellen lesz képes védekezni, hanem versenyelőnyre is szert tehetett, állítja a jelentés.

A megkérdezett cégvezetők több mint kétharmada nyilatkozta azt, hogy globális zárlat idején is törekszik a stabil ellátási lánc biztosítására (vajon a maradék egyharmad miért nem?). Az ellenálló képesség fókuszba helyezése a járvány kihívásaira adott válaszok közül az elsők között szerepel. Ez agilitásra és a gyorsabb döntésekre kényszeríti a vállalatokat, azokhoz pedig a digitalizáció szállítja az eszközöket.

A pandémia és a világpolitikai folyamatok is okoztak zavarokat az ellátási láncokban. Ezekre a zavarokra a megkérdezettek egyik válasza, hogy a termelést közelebb kell hozni a politikai és egyéb kockázatnak kitett régiókból. A folyamat a KPMG szerint elindult, nyugat-európai cégek már szívesebben létesítenek gyárakat Törökországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, ahol Kínával versenyképes költségszint mellett, de alacsonyabb világpolitikai kockázattal tudnak dolgozni.

A járvány második nagy tanulsága, hogy be kell fektetni új, digitális technológiákba, mert az csökkenti a sérülékenységet, gyorsítja a helyreállítást. Például ha így mélyebben nyomon követhetők az ellátási láncok, a változásokat még az előtt lehet észlelni, hogy azok hatással lennének a folyamatokra.

A digitalizáció másik célja a bevételnövelés. A kutatás szerint a 3 éves növekedési célok elérésének legfontosabb eszközei a digitalizáció és az ügyfélkapcsolat kezelése (pl. elektronikus piacterek, beszállítói fórumok, IoT megoldások). Ezek megfelelő integráció mellett fokozhatják az agilitást és gyorsíthatják az innovációt.

Egyre több a küldetéstudatos cégvezető

A kutatás azt is kiderítette, hogy vállalatvezetők 77 százalékának a járvány kezdete óta erősebb az érzelmi kötődése a cég céljaihoz. A válaszadók 67 százaléka látja úgy, hogy szervezete célja a hosszú távú értékteremtés a stakeholderei számára.

Az ESG (Environment, Social, Govenance) három pillére közül a cégvezetők a társadalmi kérdésekre fordították a legnagyobb figyelmet, amely segít megszólítani az erre fogékony Z generációt. A válaszadók 71 százaléka szerint a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a hosszú távú növekedésre, de sokan érzik fontos kihívásnak a jövedelmi egyenlőtlenségeket is. Ami a fenntarthatóság megítélését illeti, a kutatás szerint még nem minden cégvezető látja, hogy a digitális átalakulással egymást erősítik, és együtt csökkenthetik is az ellátási láncok kockázatait.

A teljes jelentés itt érhető el.