Az OpenAI bejelentette, hogy új irodát nyit Tokióban, ami a cég első ilyen vállalkozása lesz ázsiai piacon. A lépés célja hivatalosan a japán kormánnyal, vállalkozásokkal és kutatóintézetekkel való együttműködés elősegítése, hogy az ország egyedi követelményeihez igazodó MI-eszközöket fejleszthessenek. Az OpenAI új egységén keresztül korai hozzáférést nyújt a helyi szervezeteknek a japán nyelvre optimalizált, testreszabott GPT-4 modellhez, amivel elődjéhez képest jobb teljesítmény érhető el a japán szövegek fordításában és összefoglalásában, emellett háromszor gyorsabb és ezen keresztül gazdaságosabb is annál.

Erre példának hozzák a Speak nevű, Japánban népszerű angoltanuló alkalmazást, ami a technológia révén több helyen és magasabb felhasználónkénti korláttal biztosít jobb minőségű oktatói visszajelzéseket. Az OpenAI a következő hónapokban a speciális modellt szélesebb körben is elérhetővé teszi az API-ban, közleményében pedig kiemeli, hogy a fizikai jelenlét még szorosabb kooperációt tesz majd lehetővé olyan nagyvállalati partnereihez, mint a Daikin, a Rakuten vagy a Toyota, ahol már használják a ChatGPT Enterprise-t az összetett üzleti műveletekhez, az adatelemzéshez és a belső jelentéskészítéshez is.

Amerikai-japán összjáték a csúcstechnológiában

Tavaly nyáron már kiderült, hogy a japán kormány komolyan gondolja a ChatGPT lehetőségeinek kiaknázását: a beszámolók szerint a Microsoft technológiájára alapozva állami szervezeteknél kezdték használni az MI-chatbotot különféle feladatokhoz, például a parlamenti kérdésekre adott választervezetek elkészítéséhez. A Nikkei Asia akkor arról írt, hogy a Microsoft nagy teljesítményű rendszereket telepített tokiói és oszakai adatközpontjaiban a bizalmas információ kezelésére. A szóban forgó technológiát, amit korábban csak Európába vittek el, a Microsoft is a japánoknál vezette be első ízben az ázsai piacon.

A múlt héten Joe Biden amerikai elnök és Kishida Fumio japán miniszterelnök a Fehér Házban tett látogatást követően jelentett be egy sor egyöttműködést a két ország között a mesterséges intelligenciát, kvantum számítástechnikát, a félvezetőipart és más kritikus technológiai területeket illetően. Mint mondták, az USA-Japán szövetséget a technológiai oldalon is átfogó globális partnerséggé fejlesztenék, amelynek egyik fő kezdeményezése egy piaci cégek által is támogatott, 110 millió dolláros egyetemi együttműködés és a közös munka az MI-biztonsági szabványok, értékelések és kockázatkezelési keretek kialakításában.