Csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest. Erre a nem túl meglepő következtetésre jutott a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbbi országos felmérése. A tavaly novemberben és decemberben begyűjtött adatok alapján az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem tájékozódik a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból.

Lenyomták a nyomtatottat

Az internethasználat hazai terjedésével párhuzamosan egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés, vagyis a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás. 2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón.

A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból például az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni. Amikor pedig a szórakozásról, filmnézésről van szó, akkor is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét.

Médiafogyasztási és kommunikációs szokások aránya a megkérdezettek között (Forrás: NMHH)

A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben: itt csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat (természetesen abban az esetben, ha a másik félnek is van internetkapcsolata).

OK, boomer

Az NMHH szerint a hagyományos média és távközlés internettel szembeni térvesztése leginkább azzal függ össze, hogy egyre több ember egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik, vagyis a demográfiai jellemzők itt kevéssé mutatnak összefüggéseket. Egyedül a szórakozás, időtöltés esetében jelenik meg a válaszadók életkora mint a legmeghatározóbb jellemző, az interneten töltött idő és a jártasság mellett.

Hagyományos tévé és internetezés használati arányai korcsoportok szerint (Forrás: NMHH)

A húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió – és egyébként a rádió – térvesztése is az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik –, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat. A harminc év alattiak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett. A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet "beszippantó" hatása: az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetven évesnél idősebbek 68 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ő ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.

Nyugodj békében, tévé!

Az NMHH kutatásából az is kiderül, hogy a videonéző internetezők 15 százaléka teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további 26 százalékuk pedig kevesebbet tévézik; neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen a klasszikus rádiózással. Az átrendeződés itt is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb: az Y- és Z-generációban kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek (28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.