A ChatGPT 2022 végi megjelenése óta nem látszik csillapodni a generatív algoritmusok körüli felhajtás, így azon sem lehet csodálkozni, hogy egyre-másra érkeznek a témával foglalkozó nemzetközi kutatások. Az utóbbi időben pedig futószalagon jönnek a régiós, vagy kifejezetten Magyarországon végzett felmérések eredményei is. Alig pár napja számoltunk be például a Sicontact hazai munkavállalók körében végzett MI-kutatásának legfontosabb megállapításairól, előtte nem sokkal pedig a Világgazdaság felhasználói magabiztosságot sugárzó jelentéséről.

Most pénteken a Sophos adott ki jelentést a megbízásából elkészített régiós megkérdezésről, amelyet Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon bonyolítottak. A hazai kérdőíves felmérést a CTA független kutatóintézet készítette 2026 februárjában, 800 fős mintán.

Mifelénk utcahosszal vezet a ChatGPT

A kutatási összefoglaló szerint a generatív MI dominanciája egyértelmű: a ChatGPT (84,7%) után a Gemini (32,4%) és az MI-alapú fordítók (18,0%) következnek a használati gyakoriság toplistáján. Csehországban hasonló eszközhasználati arányok láthatók: a ChatGPT mellett a Gemini használata szintén 30 százalék körül alakul, míg más eszközök 10–20 százalék közötti arányt képviselnek. Lengyelország kicsit kilóg a régiós átlagból, mivel itt csak 49 százalékniy ChatGPT-használót találtak.

Itt érdemes közbeszúrni, hogy ezek az adatok (különösen a magyar és cseh arányok) némileg ellentétesek a globálisan kirajzolódó trenddel, miszerint a Google fejlesztette Gemini egyre jobban megközelíti riválisát, sőt bizonyos tekintetben már jobb mutatókkal büszkélkedhet.

Sokaknál napi rutin lett

Ami a használati intenzitást illeti, a hazai válaszok meglehetősen magas arányt mutatnak: a felhasználók 35,7 százaléka hetente többször, pontosan egyhamaduk pedig napi rendszerességgel támaszkodik az MI-eszközök nyújtotta segítségére. A maradék nagyjából 31 százalék viszont csak alkalmanként használja a technológiát. Összehasonlításképpen: Csehországban a napi és heti használók aránya együttesen szintén 60 százalék felett van, míg Lengyelországban az internetezők 62 százaléka legalább heti rendszerességgel használ MI-t.

A felmérésről kiadott összefoglaló szóhasználata szerint a hazai válaszadók leggyakrabban (57,2%) kutatás céljából fordulnak az MI-hez, de vélelmezhetően ez alatt leginkább a klasszikus internetes keresések modern megfelelőjét kell érteni, és nem tényleges kutatási feladatot. A gyakran említett tevékenységek maradék három tagja nagyjából hasonló arányban fordult elő: munkára (38,4%), tanulásra (36,6%) és fordításra (34,8%) is nagyjából a megkérdezettek bő harmada használja a mesterséges intelligenciát. 

Tudatosság tekintetében a magyar felhasználók 78,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább részben tisztában van az MI jelenlétével. Ami pedig a technológiaához való hozzáállást illeti: Magyarországon a válaszadók 46,6 százaléka inkább pozitívan viszonyul az MI-hoz, míg 40,8 százalék egyszerre lát előnyöket és kockázatokat. Ezek az arányok a felmérésbe bevont másik két országban is hasonlóan alakultak.