A Bitport tavaszi, kétnapos konferenciájának második napján robotokkal hangoltunk a műhelymunkára és a panelbeszélgetésekre.

Pénteken folytatódott a Bitport 2018-as CIO Hungary konferenciája, ahol az idén A gépek lázadása címmel dolgoztuk fel a digitalizációs trendeket. Tavalyi rendezvényünk egyik újdonsága az előadásokkal párhuzamosan zajló workshopok elindítása volt; a sikerre való tekintettel az idén is megtartottuk ezt az elemet, vendégeink ezúttal három témában jelentkezhettek a műhelymunkára.

Arató Bence, a BI Consulting ügyvezetőjének választott témája az adatalapú üzletet volt, végighaladva az adattárház vagy a BI szoftver kiválasztásától egészen annak biztosításáig, hogy a felhasználók ne tévedhessenek el a vállalati adatvagyon dzsungelében. Az Erste Bank projektvezetője, Szalkai Gergely a jó BI-projekt lépéseit vázolta az adatmodell, az adattárház, az önkiszolgáló riportoló eszközök, a saját vagy a beszállítói fejlesztések, illetve a multivendor megközelítés és az adatminőség szempontjából. Nagyné Agárdi Györgyi, az Allianz Hungária CIO-ja vezette workshop az EU május 25-én hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) kapcsán elvégzendő feladatokkal, a megfelelés nehézségeivel és a buktatók elkerülésével foglalkozott.

Meddig lesz szükség még orvosokra?

A második nap keynote előadója Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának igazgatóhelyettese volt (fenti képünkön), aki fő kutatási területét, a kép által vezetett robotsebészetet és a távsebészetet mutatta be a résztvevőknek. A robotsebészet kétségtelenül a robotika fejlődésének egyik leglátványosabb területe: egyrészt a korábbi robotipari paradigmákkal szemben ma már egyre több olyan alkalmazás jelenik meg, amelyek az embert nem elkülöníteni akarják a robotoktól, hanem éppen hogy az interakciót célozzák, másrészt az egészségügyben megvannak azok a területek, amelyek jól automatizálhatók, mert hasonlítanak a hagyományos gyártási folyamtokra.

Az egészségügyi robotok sikeres alkalmazáshoz azonban szükség van a megfelelő infrastrukturális háttérre is – erre már léteznek bizonyos szabványok, de magukat a kórházakat is eleve úgy kell(ene) megtervezni, hogy alkalmasak legyenek a robotikai fejlesztések befogadására. Ma is több száz olyan rendszer létezik, ami még a bonyolult sebészeti feladatokat is jobbá teheti – Haidegger Tamás ezzel kapcsolatban világossá tette, hogy a technológia célja egyáltalán nem a sebészek leváltása, hanem munkájuk hatékonyabbá tétele. Erre példa a kéz remegését tizedmilliméter pontossággal korrigáló szike, ami nyilvánvalóan nem a sebész helyett végzi el a műtétet, hanem sokkal pontosabbá teszi az orvos munkáját.

A prezentációból kiderült, hogy a robotizált sebészet majdnem fél évszázados múltra tekint vissza. A NASA már 1971-ben elkezdte az olyan megoldások fejlesztését, amelyek lehetővé tették volna, hogy a sebészek egy konzol előtt ülve, távolról műthessék meg a rászoruló űrhajósokat. Az első, robotizált támogatással végrehajtott agyi biopsziára is már 1985-ben sor került, 1999-ben pedig felszabadították a DARPA katonák támogatására kidolgozott technológiáját, megnyitva az utat a további fejlesztések előtt. Ennek köszönhető, hogy a da Vinci sebészeti rendszer például már a negyedik generációjánál jár, és képes tízszeresére növelni a sebészeti beavatkozások pontosságát.

Az új technológia társadalmi kérdés

Az ember-gép interakcióban a kulcs a döntéshozatal: a felelősség miatt a sebészeti robotok munkájánál minden esetben szükséges az olyan orvosok jelenléte, akik képesek azonnal átvenni a meghibásodó vagy váratlan helyzetbe kerülő robotok helyét, amelyekből egyébként már 4500 darab üzemel világszerte. Mivel a sebész és a robot között akkor is csak adatkapcsolat van, ha egymás közelében dolgoznak, a fejlesztések lehetőségeket nyitnak a távsebészet előtt is, miközben az előző napi keynote előadásban tárgyalt AR-technológiák abban segíthetnek, hogy a sebész előtt minden szükséges adatot egyszerre megjelenítsenek a műtétek során. Érdekesség, hogy az első transzatlanti távsebészeti beavatkozásra, egy epehólyag-eltávolításra már 2001-ben sor került.
 


Az olyan feladatoknál, ahol a pontosság a legfontosabb szempont, már megjelentek az autonóm robotok is – ezek a jól leírható feladatok (fúrás, varratok stb.) végrehajtásában sokkal precízebb munkát végeznek az embereknél. A robotok ellenőrzése ezzel együtt nagyon nagy feladatot jelent majd, hiszen mindez egyelőre az emberi kognitív képességeken múlik, amelyeknek a határait már most is sok tekintetben feszegetjük. Az alapvető félelmek között talán a legfontosabb a szoftveres gyártói felelősség, hiszen az egészségügyi robotok meghibásodásai vagy kockázatai mögött elsősorban szoftveres jellegű incidensek állnak.

Már készülnek a sebészeti robotikai szabványok az alapvető működésre vonatkozó biztonsági elvárások teljesítésére, tekintettel a kockázatelemzés, a hibavalószínűségek, az elfogadható kockázatok vagy a kockázat-nyereség mutatók meghatározására. A sebészeti robotok működésének sajátosságai miatt ugyanis olyan hibákról és rizikóról van szó, amelyek nyilvánvalóan eltérnek mondjuk az ipari robotikától. A robotsebészet mindezzel együtt hatalmas potenciállal rendelkezik, legyen szó akár a beteget érő trauma csökkentéséről akár a miniatürizálásról, a mikro- és nanorobotok alkalmazásáról. Ez utóbbi Haidegger Tamás előadása alapján 20 éves távlatban valósulhat majd meg, figyelembe véve, hogy az első ilyen kísérleteket már az évtized közepére tervezték.

A kutató arra is kitért, hogy a robotizált sebészet valódi konkurenciája a megelőzés, hiszen a közös cél elvileg az lenne, hogy minél kevesebb esetben legyen szükség tényleges műtétekre. Haidegger Tamás végső megállapításai szerint robotok már itt vannak, és köztünk is maradnak, ami persze fontos kérdéseket vet fel: a mérnöki megközelítés mellett például az etika is egyre fontosabbá válik, és a társadalomnak is fel kell nőnie az új technológiák kihívásaihoz.

A régi és új megoldások összeillesztése

Fehér Péter egyetemi docens, a Corvinus Egyetem Számítástudományi Tanszékének vezetője a hagyományos és új technológiák együttélésével folytatta a második nap előadásait, bemutatva a blokklánc technológia üzleti integrációjának lehetőségeit. A nehezen változtatható, elosztott struktúrában működő, konszenzuson alapuló hitelesítés eltérő logikát követ, mint a hagyományos informatikai rendszerek, ezért ezek illesztése nem egyértelmű a hagyományos vállalatirányítási rendszerekhez.

A prezentáció kitért a publikus, félprivát, privát, illetve a konzorciális blokkláncokra, megmutatva, hogy az ERP- és blokklánc-technológiáknak nem versenyezniük kell, hanem ki kell egészíteniük egymást. Kézenfekvő felhasználási terület a kereskedelemfinanszírozás, a szervizelés vagy az élelmiszeripar ellátási láncai, ahol a több hetes átfutási időket a blokklánc másodpercekre csökkentheti; emellett megjelennek a személyes blokkláncok is, lehetővé téve a személyes adatok hitelességének gyors és megbízható ellenőrzését.
 


Az Inter-Computer-Informatika adattárolás-specialistája, Benyovszky Balázs A jelen kihívása, a jövő záloga címmel az adattárolás egyre növekvő kihívásairól beszélt, ami ugyan komoly feladatot jelent az IT számára, de ezzel együtt az üzlet kulcsának is számít. A Balasys előadója, Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő a gépi kommunikáció információbiztonsági problémáit mutatta be, ahol a kockázatot sokszor nem is a támadók, hanem az új megoldásokat kereső üzleti területek jelentik. Ilyen például a rendszerek, alkalmazások megnyitása az API-kon, programozási interfészeken keresztül, amelynek kockázatát a szakma egyelőre nem mérte fel megfelelő módon.

Legközelebb ősszel találkozunk

Konferenciánkat ebben az évben is panelbeszélgetésekkel zártuk, ahol CIO-vendégeink vitatták meg egymással a kiválasztott témákat. Az idén három beszélgetésre is sort kerítettünk: Budai-Tüske Gábor, a Groupama Biztosító CIO-ja és Kelemen Bálint, a Budapest Bank CIO-ja a nagyvállalati IT konzervativizmusának és radikalizmusának kérdéseit tárgyalták Dervenkár István, a Bitport főszerkesztőjének moderálásával. Strausz György, a MOL Group IT-infrastruktúráért felelős vezetője a diszruptív IT-ról és az IT-innováció által létrehozott új üzleti modellekről beszélgetett Bödör Lászlóval, az OTP Mobil CIO-jával, Kerper Gáborral, a MediaWorks CIO-jával és Csillag Dáviddal, a Szerencsejáték Zrt. CIO-jával.

Csillag Dávid ezután a moderátor szerepében, A digitalizáció HR-kihívásai címmel vezette a konferencia záró paneljét: a digitalizáció nyomán fellépő munkaerőpiaci változásokról, a munkatársakkal szembeni elvárásokról, a szükséges képességekről és a hazai munkaerőpiac fluktuációjáról Fejér Gábor, az Erste Bank CIO-ja, Pudleiner Rezső, a TE Connectivity folyamatfejlesztési vezetője és Branyiczki Imre, az EPAM Systems HR-igazgatója osztotta meg gondolatait.

A CIO Hungaryt ebben az évben is követi a hazai CIO közösség őszi seregszemléje, a szeptemberre tervezett CIO Budapest konferencia, amelyről részletesebb információ a rendezvény folyamatosan frissülő oldalán található. A CIO Hungary 2018 első napjának beszámolója itt olvasható.

Piaci hírek

500 ezer megrendelőnél jár a Starlink űrinternete

Már majdnem másfél ezer holdat állítottak pályára, a rendszer bétatesztjét is lezavarnák a nyár végéig.
 
Májusi mellékletünkben az IT infrastruktúra automatizálásának aktuális kérdéseit járjuk körül, figyelembe véve az üzemeltetői és a fejlesztői megfontolásokat is.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

Az elmúlt tíz évben radikális változás történt az adatfeldolgozásban, ami az infrastruktúrát is átalakította.

a melléklet támogatója a Dell Magyarország

Ha bővítené tudását és fejlődne a digitális transzformáció területén, látogasson el a Transformation-experts.hu oldalra, ahol egy gyors regisztráció után inspiráló cikkek, esettanulmányok, prezentációk, videók és egyéb szakértői anyagok széles tárházához kap hozzáférést.

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.