A napokban kért elektronikus tőzsdei kereskedésre engedélyt egy Huulk nevű, Dubajban alapított tőzsde, amely a OneGram Group részeként működik – írta a Reuters. A Huulk különlegessége, hogy megfelel a saría előírásainak.
A Reutersnek a Huulk vezérigazgatója, Ibrahim Mohammed azt mondta, hogy az elkövetkező hetekben elkezdik kapcsolataik kiépítését más európai tőzsdékkel. A tőzsde kriptovaluták mellett részvény- és árukereskedelemnek is teret ad. A tőzsdére első körben húsz olyan fintech céget vesznek be, melyek valamilyen muszlim többségű országban, például Törökországban vagy Malajziában működnek.
És mielőtt valaki lebecsülné a lépés súlyát: óriási piacról van szó, hiszen a Föld népességének 23 százaléka, mintegy 1,6 milliárd ember muzulmán.
Saría és a pénzügy?
Hogy megértsük, miért különleges cég a OneGram, és miért különleges az iszlám világ pénzügyi szempontból, kicsit távolabbra kell menni.
Az európai keresztény kultúrában már a múlt homályába veszett, az iszlám világban azonban mind a mai napig meghatározza a mindennapi életet, benne a pénzügyeket is az egyházi törvénykezés. A saríában lefektetett szabályrendszer az iszlám erkölcsi, morális vezérelve. Az élet minden területére ad szabályokat, így arra is, hogy a pénzügyeket hogyan kell intézni.
Utóbbi nagyon sokban emlékeztet a kora középkori Európában alkalmazott útmutatásokra, amiket a katolikus egyház írt elő. Ilyen például az, hogy tilos a kölcsön utáni kamatszedés és a túlzott kockázattal vagy spekulációval járó ügyletek. De a saría tiltja a szerencsejátékot is (mivel az is túlságosan kockázatos). Az egy-egy pénzügyi műveletben részt vevő felek esetében próbál igazságos helyzetet teremteni azzal, hogy a partnereket tőkéjük arányában a kockázatok (nyereség és veszteség) megosztására sarkallja.
Ezek miatt a szabályok miatt a különböző kriptovaluták értelemszerűen nagyon kis mértékben terjedtek el az iszlám világban. A fenti szabályokból ugyanis levezethető, hogy egy bitcoin típusú kriptovaluta nem felel meg az iszlám pénzfelfogásának. Abban ugyanis csak az tekinthető pénznek, ami mögött fedezet van (nemesfém vagy például élelmiszer). Szintén fontos kritérium, hogy széles körben legyen elérhető, és csereszközként működjön.
A tavaly ősszel a OneGram voltaképpen egy a saría előírásainak megfelelő kriptovalutával robbant be az iszlám pénzügyi világba. Ezt egy nagyon sajátos modellel érte el: aranyfedezet áll mögötte. Tehát az összes többi kriptovalutával ellentétben értéke nem csak a kereslet-kínálat alakulásának függvénye.
Bár ez sem jelent abszolút stabilitást, a befektetők kockázata sokkal kisebb, mert az OneGram alapárát mindig a mögötte lévő arany pillanatnyi ára határozza meg. Értéke csak akkor változik jelentősen, ha az egy egységre jutó arany mennyisége nő vagy csökken. Az árfolyamot tehát egyrészt az aranyfedezet, másrészt a tranzakciók után beszedett díjak, melyekből aranyat vesznek, harmadrészt a piaci kereslet-kínálat határozza meg. (Akit érdekelnem a mélyebb részletek, itt minden fontosat megtalál.)
Egyre több fintech lát benne fantáziát
Bár a Huulk elsősorban a muszlim többségű országokban működő fintechekre koncentrál, a nagy potenciális piac sok vállalakozás fantáziáját megmozgatta. A tavaly például egy New York-i cég, a Wahed Invest, amely már a magvető fázisban 7 millió dollár befektetést kapott, saría-megfelelőségű robot tanácsadót fejlesztett. Idén egy kaliforniai cég, a blockchain platformot fejlesztő Stellar kapott tanúsítványt iszlám tudósoktól, hogy megfelel a saríának.
Tavaly decemberben a Bahreinben megrendezett 24. World Islamic Banking konferenciának (WIBC) már kiemelt témája volt az iszlám pénzügyi világ igényeit kiszolgáló fintech ökoszisztéma fejlődése.
Miközben a piaci lehetőségek óriásiak, 2016-ban a globális kockázati tőkebefektetéseknek mindössze a 3 százaléka került muszlim többségű országokba. Ezek legfőképpen a Közel-Keleten akarnak változtatni. Dubajban létrehoztak például egy FinTech Hive akcelerátort. Emellett kialakítottak egy olyan speciális 6-12 hónapra szóló engedélyt is, amellyel az innovátor FinTechek tesztelhetik a pénzügyi piacon elképzeléseiket anélkül, hogy meg kellene felelniük a szigorú pénzpiaci előírásoknak. Indultak programok Abu-Dzabiban (pl. a Fintech Reglab program), és történtek hasonló lépések Bahreinben is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak