A mögöttünk álló évtizedben rengeteg változás történt a vállalatvezetés területén. Talán az egyik legfontosabb az informatika jelentőségének folyamatos növekedése, pontosabban az a tény, hogy a jól működő IT elengedhetetlen lett a sikeressé váláshoz. Akkora mértékben megnőtt a szerepe, hogy napjainkban már általánosan bevett gyakorlat az CIO-k üzleti döntéshozatalban való teljes jogú jelenléte.

A súly, ami visszahúz

A jelenkori jó üzleti stratégia az ügyfélelégedettség növelését célozza. Ez a motiváció az IT területén már régóta ismert, a felhasználók életének egyszerűbbé tételére törekvés az első, lyukkártyás eszközöket kiváltó megoldások óta jelen van. A változás azonban egyre gyorsul, üzleti és műszaki szempontból egyaránt.

Ebben a környezetben paradox módon az IT sokáig horgonyként viselkedett, akadályozva az üzletmenet fejlődését, a fogyasztói igényekre való gyors reagálást a technikai frissítések lassúságával. Döntően egyetlen okra vezethető vissza a probléma: az IT-stratégia elavult műszaki környezetre lett szabva.

Az informatika stratégiai elkötelezettségei miatt képtelen a gyors változásokhoz alkalmazkodni. Kénytelen a már meglevő infrastruktúrára alapozni, ki kell elégítse a korábban kötött szerződéseket, figyelembe kell vennie a platformfrissítés követelményeit és így tovább. Tovább növeli a tehetetlenséget, hogy az informatika egy kvázi vákuumban él, független a tőle egyébként függési viszonyban levő egyéb vállalati részlegektől.

Ez a feketedobozos kialakítás, az informatika átláthatatlan működése ma már nem tartható fent az üzleti fejlődés fékezése nélkül. Szerencsére vannak válaszok a hogyan tovább kérdésre.

Intelligenssé váló rendszerek

Az IT végrehajtói szerepköre mindenki előtt ismert. Az utolsó programtól a legkisebb helpdeskes feladatot jelentő jegyekig, minden a hardveres, szoftveres és hálózati infrastruktúra fejlesztése körül forog – vagy legalábbis forgott. Ez a működési modell azonban hónapról hónapra jobban elavulttá válik. Az informatikának ugyanis tovább kell lépnie ebből a fázisból, intelligens működésre kell átállnia. Ezt azt jelenti, hogy az IT-vezetőknek a felbukkanó új technológiák szakértőivé kell válniuk. És, ami még fontosabb, hogy meg is kell tudniuk ragadni ezeknek az újdonságnak a lehetőségeit, saját szervezetük előnyére fordítva azokat.

Hiszen nincsen náluk erre jobb ember a szervezeten belül. A CIO érti és tudja, mely technológia lesz diszruptív, melyik biztosítja a versenytársak közüli kitöréshez szükséges pluszt, és melyek szükségtelenek az adott környezetben. Az üzleti vezetésnek ugyanis szüksége van egy szakértői, a fejlődést objektíven látó informatikus véleményére, tanácsaira, így nem csak üzleti, gazdasági, hanem IT szemszögből nézve is megfelelő döntéseket hozhatnak. Ezen múlik, hogy hova kerül a hangsúly a vállalaton belül, melyik területre csoportosítják az erőforrásokat, milyen teljesítménycélokat tűznek ki, mikor kell változtatásokat életbe léptetni – és így tovább.

Ehhez azonban egyszerűen nincsen elég rálátásuk egy jó CIO nélkül, akinek áttekintő kép van a fejében a fejlődés aktuális állapotát illetően. Ez a szükséglet, illetve az azt kielégíteni tudó IT-vezető az informatika felértékelődésével jár a szervezeten belül.

A modern IT-stratégia alapkövei

Voltaképp az üzleti stratégiával való minél szorosabb összefonódását kell célként kitűzni. Egészen addig kell ezt az integrációt fokozni, amíg az IT-stratégia az üzleti stratégia folytatásává, kiterjesztésévé nem válik. A siker egyik fő jelzője, hogy a CIO helyet kap az üzleti döntéseket hozó menedzsment-asztalnál, és ennek az együttműködésnek köszönhetően létrejön az egyszerű, integrált stratégia, ami minden egyes feladatot a közös célok elérésnek rendel alá.

Négy fő lépésen keresztül vezet az útja az informatika vezetőjének. Egyrészt meg kell értenie szervezete üzleti környezetét, fel kell tudnia mérnie a rá jellemző kihívásokat és lehetőségeket. Másrészt részt kell vennie a hosszú távú stratégia megalkotásában. Emellett ismernie és alkalmaznia kell a termék/szolgáltatás ügyfelekhez való eljuttatásának módjait. Végül pedig biztosnak kell lennie abban, hogy minden javaslat és meghozott döntés objektív és a célokat figyelembe vevő keretek között jön létre.

Mivel az informatikai változások általában jelentősen befolyásolják a szervezet alkalmazottainak munkavégzési környezetét, ezért ezek a változások gyakran stresszt jelentenek számukra. A csapatszellem és a produktivitás megtartása ezért nem csupán IT, hanem HR-feladat is, a részlegek együttműködését igényli. Képzési keretrendszer megalkotásával ezek a problémák megcímezhetők és feloldhatók. Például az új technológiák leendő használói sokkal könnyebben veszik a változás jelentette kihívásokat, ha már a bevezetés első lépéseibe – telepítés, konfigurálás – is bevonják legalább egy részüket.

Szem előtt kell tartani azt is, hogy nincsen hibátlan IT-stratégia. A folyamatos fejlődés jegyében az informatikai részlegnek fel kell tudnia mérnie az adatvezérelt átalakulás hatásait és felül is kell vizsgálnia azokat időről időre. A nagy IT-bevezetések hozadékát mérni kell az üzleti érdekek meghatározta benchmarkok alapján. És ne legyenek kétségeink: mindig van eltérés az elvárt és a valós eredmények között. Ezek felismerése és az okok megszüntetése szintén a jó IT-stratégia része.

A siker nélkülözhetetlen hajtóereje

Van azonban egy hatalmas buktató, ami kívül áll a CIO hatáskörén. Egyedül képtelen fent ismertetett lépések megvalósítására; szüksége van azokra az üzleti vezetőkre, akik felismerik, milyen útmutatást tud az informatika biztosítani a cég sikereihez. Integrált stratégia ugyanis nem létezik integrált vezetés nélkül.

Elősegítendő ezt a váltást, a CIO-knak is fejlődniük kell: a szolgáltatói szerepkörből el kell mozdulniuk a megbízható tanácsadó pozíciója felé, beismerve és elfogadva azt, hogy felelősségük van a teljes szervezet sikerében. Ehhez gyakran nézőpontot kell váltaniuk – mind saját magukkal, mind azzal kapcsolatban, ahogy eddig a technológiára tekintettek. Így válhatnak a szervezeti sikerek egyik nélkülözhetetlen hajtóerejévé.