Közös német-holland katonai internet építéséről írt alá megállapodás tegnap Brüsszelben Ursula von der Leyen német és Ank Bijleveld holland védelmi miniszter. Mint a ZDNet írja, ez az első eset, hogy két ország részlegesen egyesíti katonai hálózatát.

A megállapodás egy tavaly elkezdett munka betetőzése. A két ország ugyanis már tavaly májusban megállapodott abban, hogy összekapcsolják a két hadsereg kommunikációs hálózatát.

Ez lesz a NATO tesztkörnyezete

A megállapodás aláírását a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozására időzítették – nem véletlenül. A Tactical Edge Networkingnek (TEN) nevezett rendszer létrehozása ugyanis az első lépés egy átfogó NATO-hálózat létrehozásához. A végső terv ugyanis az, hogy az összes NATO-tagállam megosztja egymással hadserege kommunikációs hálózatának egy jelentős részét, hogy NATO-szinten jöjjön létre egy saját katonai internet. A cél eléréséhez elindul egy szabványosítási folyamat is: egyrészt továbbfejlesztenek meglévő szabványokat, másrészt újakat is bevezetnek, melyekhez minden tagállamnak igazodnia kell.

A TEN központja Németországban, Koblenzben lesz, míg Hollandiában az amersfoort-i Bernard laktanyába kerül a tervezési és prototípus-központ. Nem integrálják azonnal a két hadsereg teljes rendszerét. Első lépésben a Bundeswehr szárazföldi műveleti egységének (D-LBO – Digitalisierung Landbasierter Operationen) internetes rendszerét és a holland védelmi minisztérium FOXTROT taktikai kommunikációs programját kapcsolják össze. Utóbbit egyébként tavaly kezdét el továbbfejleszteni, hogy megfeleljen az interoperabilitás követeleményének.

Mindkét hadsereg operatív irányítási szintjén egységesítik az összes használt kommunikációs eszközt, beleértve a számítógépeket, tableteket, mobiltelefonokat és rádiókat. A két országban több tízezer katona kommunikációs eszközeit cserélik le. Az átállás több millió euróba kerül majd a két országnak.

Integrációval a szeparáció ellen

Számtalan jele van annak, hogy a nagyhatalmak között fegyverkezési verseny már nem csak a hagyományos fegyverzetek fejlesztésében érhető tetten, hanem a kibervédelmi és -támadási képességek növelésében is, sőt ez utóbbi lassan fontosabbá válik a hagyományos fegyvereznél. A ZDNet szerint a NATO egységesítési terve is ezzel függ össze, és reakció az orosz és kínai szeparációs törekvésekre.

Idén májusban derült ki például, hogy a kínai hadsereg, melynél a backdooroktól való félelem miatt a Windows szóba sem jöhet, még Linuxot sem hajlandó használni, hanem saját operációs rendszert fejleszt, a munkálatokat pedig egy a Központi Bizottságnak közvetlenül alárendelt csoport irányítja (ez a csoport leginkább az amerikai Cyber Command egységhez hasonlít, ami minden fegyvernemtől elkülönülten, közvetlenül a védelmi minisztérium alá tartozik).

Az oroszok is hasonló lépésre szánták magukat, az orosz kormányzat azonban egy saját Linux-disztribúcióra akar építeni. Már tavaly bejelentették, hogy a hadsereg átáll az Astra Linuxra. Pedig az orosz hadsereg eleve egy speciális Windowst használhatott, melyet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB sorról sorra átvizsgált és kérésére a Microsoft több ponton módosította is a kódot.

Az oroszok más módon is függetlenednek, áprilisban a Duma nagy többséggel fogadta el, hogy az orosz állam kiépíti a Runetet, amely képes a világhálótól függetlenül is biztosítani az országon belüli internetkapcsolatot, ha Oroszországot egy nagy kibertámadás érné.