Közel ezer résztvevő volt kíváncsi idén az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által közösen jegyzett rendezvényre, ahol szinte az összes érintett kormányzati szereplő megjelent. Több panelbeszélgetésben felmerült, hogy végre kezdődhet a munka, túl vagyunk a kormányzati belső egyeztetéseken, melyek eddig hátráltatták az EKOP, ÁROP programokban tervezett informatikai jellegű projektek elindítását.

Erre szükség is van, hiszen az informatikai piac már nagyon éhes! Dolgozni akar, munkára vár, mert a gazdaság sem pörög, és a kormányzati megrendelések másfél éves szünete már nem finanszírozható tovább a KKV-k oldalán.

_{(MTI fotó: Nagy Lajos)}

Hullámzó teljesítmény ■ Khalil Rouhana (képünkön), az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója grafikonok segítségével azt mutatta be, hogy hazánk az e-befogadás területén alapvetően nincs elmaradva a régiótól. Az eredmények jól mutatják, hogy van ahol az átlag fölött állunk (ez leginkább a hálózati alapstruktúrákra érvényes), és van ahol lemaradtunk a középmezőnytől.

A számok tükrében is megjelenik, amit a szakemberek eddig is tudtak, hogy az eddigi látványos szélessávépítés önmagában nem hoz hasznot, ha a napi életben (kereskedelem, ügyintézés) nem jelenik meg ennek széleskörű használata. Nagy szerepe van tehát az internet világát hirdető és tanító projekteknek, valamint az elektronikus módon igénybe vehető szolgáltatások mennyiségének és minőségének. Az internetkultúra terjesztéséhez szükséges módszertani anyagok már rendelkezésre állnak mind uniós mind hazai szinten, most már „csak” foglalkozni kell ezzel, hogy 2020-ra megvalósuljon a cél: Every European Digital!, azaz minden európai digitálisan érett állampolgár legyen.

Az internet-penetráció növelésére vonatkozó kormányzati elképzelésekkel kapcsolatban Kalmár István, az NHIT elnöke kiemelte, hogy az eddigi „e-missziós” tevékenységek nagy tanulsága, hogy a technológiai tudás átadása mellett nagyon fontos elem a közösségi terek megteremtése. Ezzel összefüggésben Mátrai Gábor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alelnöke hangsúlyozta az Internet használatával, ezen belül az elektronikus ügyintézéssel és az e-kereskedelemmel kapcsolatban az önbizalom - közbizalom - közbiztonság együttes feltételrendszerét.

Mindenképpen üdvözlendő állapot, hogy a közigazgatás újraszervezését megalapozó Magyary Program elindult, túl vagyunk a tervezési fázison. Folynak az előkészületi munkák, és 2012 januárjában indul a minisztériumokban az egységes iratkezelő rendszer bevezetése, mely alapot ad majd a kormányzatok belüli iratmozgások egyszerű, hatékony megoldására. Ezzel kapcsolatban Farkas Krisztina, a KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a program végrehajtására akciótervek mellett megszületett a teljes ellenőrzési rendszer is, mely kormányzat szintjén ellenőrzi a tárcáknál jelentkező feladatok végrehajtását.

_{(MTI fotó: Nagy Lajos)}

Vége a hiánynak ■ A közigazgatás-fejlesztés témakörével foglalkozó kerekasztal beszélgetésen kiemelten foglalkoztak az önkormányzati törvény várható változásaival. Figyelembe véve az ország gazdasági helyzetét (és az eddigi rossz gyakorlatokat) ebből a változáscsomagból két elemet kiemelnék. Az egyik a költségtervezéskor betervezett „hiány” megszüntetése. Visszatérünk tehát az őseink által már nagyon régen és egyszerűen megfogalmazott (és követett) gondolathoz: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!”

A másik lényeges gondolat, hogy a teljesen új elképzelésként beindított „kormányablak” szolgáltatás tovább bővül az önkormányzatoktól visszavett állami feladatokhoz kapcsolódóan is. A rendszer végkiépítését követően már nagyjából 300 szolgáltatás lesz elérhető ezen az úton. Persze sok javítani való van a rendszeren, hiszen a megfelelő hatékony működéshez még nem állnak rendelkezésre az együttműködésre képes kormányzati adatbázisok, de ezek az interoperabilitás megteremtését célzó feladatok már megjelentek az EKOP-ÁROP akciótervekben.

Az informatikai fejlesztésekre vonatkozó terveket látva végre reménykedhetünk, hogy még a kormányzati cikluson belül hasznosítható eredmények születnek ezen a területen. Néhány számadat is elhangzott a kormányhivatali átszervezéssel kapcsolatban, mely mutatja a feladat nagyságát és komplexitását: 150 szervezetet kellett beintegrálni a Kormányhivatalokba, 24 ezer dolgozót érintett az intézkedés, 62 Mrd Ft-tal csökkent a költsége a feladatok végrehajtásának.

_{A konferencia további témáit hamarosan újabb cikkben tekintjük át.}