Zavarba ejtő helyzeteket teremt, amikor politikusok, kilépve szűken vett kompetenciaterületükről, ami azért elsődlegesen a politika lenne (jelentsen is ez bármit), elkezdenek műszaki-szakmai, jobb esetben "csak" szakpolitikai kérdésekről beszélni. Az Infotér Egyesület szervezte 2024-es Infoparlament első etapjában épp erre kényszerültek, ugyanis a konferenciának két (pontosabban három), kifejezetten szakmai témája volt: a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia, melyeket többek között a versenyképesség (a harmadik téma) szempontjából vizsgált.

Az előadások 15-20 perces időkerete önmagában sem tette lehetővé a nagyívű és mély előadásokat, de a bevezetőben említett helyzet miatt a Parlament felsőházi termében fellépő előadók többsége még csak át sem kacsintott a "digitalizáció (és MI) = versenyképesség, felzárkózás" közhely húzta határon túlra.

Az állami szereplőktől megtudhattuk többek között, hogy erős a hazai digitális infrastruktúra, de a digitális fejlesztések, az MI alkalmazása terén még sok a teendő, pl. felül kell vizsgálni a magyar MI-stratégiát (Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium). Az MI-nek a környezetvédelemben és a körforgásos gazdaságban is fontos szerepe van, például hogy megtudjuk, mi van egy illegálisan lerakott szemétkupac mélyén, mert az hatékonyabbá, olcsóbbá teszi a hulladék feldoglozását (dr. Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár, Energiaügyi Minisztérium). Vagy: a nemzetbiztonság egyik legnagyobb dilemmája, hogy a digitalizáció kockázatokkal jár, mert "az adat az új lőszer" (ad notam "adat az új olaj"). Ezért a digitális reziliencia nemzetünk jövőjét jelenti. (Barthel Rúzsa Zsolt katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár, Honvédelmi Minisztérium).

De valójában a szakmából érkező előadók sem jutottak túl a közhelyeken, legfeljebb hangzatos, ám kontextus nélkül nehezen értelmezhető kijelentésekkel kápráztatták el a közönséget. Például olyan sikerjelentéssel, miszerint tavaly még a munkavállalók 49 százaléka attól félt, hogy elveszti a munkáját a mesterséges intelligencia miatt, ma pedig 77 százalékuk élni sem tud a Microsoft Copilotja nélkül (Szabó Péter ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország). Vagy: az MI minden szektorban olyan jelentős hatással bír, hogy a szektor szereplőinek foglalkozniuk kell vele (Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, Cetin Hungary).

És ahol valóban tart a magyar digitalizáció

Két előadó szerencsére a kaptafájánál maradt, így ha csak közvetve is, de érdemi információval szolgáltak a konferencia meghirdetett témájával kapcsolatban. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter látványos statisztikai térképeken mutatta be Magyarország egyenlőtlen fejlődését. Bár Magyarország folyamatosan zárkózik fel az EU átlagához, ez alapvetően az ország központi térségének köszönhető. Míg Budapest és a most már Kecskemétig nyúló vonzáskörzete az uniós átlag fölött van az oktatástól a termelékenységig szinte minden, a versenyképességgel kapcsolatos mutatóban, addig az ország nyugati-dél-nyugati területein is vannak olyan "fehér foltok", melyek több fontos mutatóban jelentősen elmaradnak az EU átlagától. Ez még a rengeteg fejlesztést-beruházást vonzó Északnyugat-Magyarországra is igaz, hangsúlyozta Navracsics. Ugyanakkor a képet azzal árnyalta, hogy a "fejnehéz", fővároscentrikus fejlődés a kelet-közép-európai tagállamok általános jellemzője. Szlovákia, Csehország és Lengyelország felzárkózása is főleg Pozsony, Prága, illetve Varsó térségére koncentrálódik.

A miniszter előadásában arra is kitért, hogy az egyenlőtlen fejlődés közel sem csak térségünk országaiban probléma: többek között Franciaország és Spanyolország is küzd hasonló kihívásokkal, mindkét országban vannak erőteljesen leszakadó területek. Bár a minisztert szigorúan szakpolitikai kérdésekről beszélt előadásában, a végén megengedett magának egy kiszólást, amit pár nappal az önkormányzati választások előtt nehéz volt másként értelmezni, mint egyfajta finom, ha úgy tetszik, ízléses korteskedésnek: arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy segítsék felszámolni a kormányzatnak az országon belüli egyenlőtlenségeket, mintegy jelezve, hova is kell húzni az x-et egy szebb jövő érdekében vasárnap.

A másik érdemi tartalmat a szintén a kaptafájánál maradó Both András, az IdomSoft vezérigazgatója hozta, aki előadása első mondatában tisztázta: nem mesterséges intelligenciáról, sőt nem is technológiáról akar beszélni, sokkal inkább az azt használó emberről, azaz arról, hogy a technológia hogyan válik valóban használhatóvá. Röviden bemutatta azt a koncepciót, amely alapján a Digitális Állampolgárság Program elemeit fejlesztik.

Mint mondta, korábban kimaradt egy nagyon fontos lépés a fejlesztésből, ami a modern szolgáltatás- és UX-fejlesztésben már általános: az ún. discovery szakasz, amelynek során azt mérik fel, hogy milyen igényei és problémái lehetnek az állampolgároknak az egyes ügyek intézése során. Az IdomSoft belső csapata mintegy ötezer egyéni és fókuszcsoportos interjút készített, amelynek során többek között felmérték azokat az "életeseményeket", amelyekben az embereknek ügyet kell intézni, valamint az annak során felmerülő leggyakoribb nehézségeket. Az új szolgáltatásokat már ezek ismeretében fejlesztik. Így az olyan életidegen megoldásokat, mint amilyen például jelenleg a vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) kapcsolatos online ügyintézés, lecserélhetik az új logika szerint fejlesztettekre, melyek konkrét élethelyzetekhez igazodnak. Utóbbira példaként a Hazaváró oldalt hozta, amely a külföldről hazaköltözőket segíti közérthetően megfogalmazott információkkal, és egyben támogatást ad a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez is. Mint mondta, az oldalt Magyarországról is egyre többen látogatják a közérthető információk miatt.

A Bálnában tartott délutáni szekcióülések többek között az MI alkalmazási lehetőségeivel és az MI-alapú alkalmazásfejlesztéssel, az MI választásokra gyakorolt hatásával, a NIS2-vel és a hazai kiberbiztonság állapotával foglalkoztak.

_{(Fotó: Infotér Egyesület)}