Idén is Dél-Korea végzett a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) országok infokommunikációs fejlettségét rangsoroló listáján. Magyarország szinte minden vizsgált területen javított tavalyhoz képest, mégis két hellyel visszacsúszva csak a 48. helyen végzett. A most kiadott Measuring the Information Society Report ICT Development Indexe (IDI) egyaránt figyelembe veszi az infokom infrastruktúra terjedését és használatát, sőt fontos tényezőnek számít még az infokommunikációs ismeretek szintje is. A top tízes listán Dél-Korea mellett további két ázsiai, valamint hét nyugat-európai ország szerepel.

A legfejlettebb régió Európa

A régiók közül Európa áll a legjobban. Összesített IDI indexe 7,35. Az európai országok sikerének a titka, hogy távközlési szempontból az egyes nemzeti piacok liberalizáltak, fejlett az infrastruktúra, és jól állunk az infokom ismeretek szintjén is.

A verseny ma már inkább a fejlődés ütemében mutatkozik meg, hiszen az idei jelentés szerint szinte mind a 175 ország javított a mutatóin. A legerőteljesebb növekedés az infokom hálózatok és eszközök használatában mutatkozott meg, ugyanakkor a hozzáférés kevésbé javult. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt egy évben valóban látványosan fejlődik a mobil szélessávon netezők száma. A mobil általában is a legelterjedtebb kommunikációs eszközzé vált. Jelenleg már majdnem annyi a mobilelőfizetések száma, mint ahány ember él a földön.

A lefedettség és a használat között azonban továbbra is jelentős az eltérés. A mobillefedettség világszinten 95 százalékos, de mobil szélessávhoz is hozzáférne a világ népességének 86 százaléka. Ennek ellenére az internetpenetráció csupán 47,1 százalékos. A terjedés legfőbb akadályáaként a jelentés a magas szolgáltatási díjakat jelölte meg.

Magyarország: hozzáférésben már jók vagyunk

Magyarország idén két helyet rontott, így a 48. helyen, azaz továbbra is a ranglista első harmadának végén található. A régió országai közül Észtország érte el a legjobb helyezést, 18. helyre rangsorolta az ITU. A régióból csupán Bulgária, Lengyelország és Románia került mögénk, a térség többi országának ICT-fejlettségét jobbra értékelte a szervezet. Csehország a 32., Szlovénia a 33., majd egymást követi Litvánia, Lettország, Horvátország és Szlovákia a a 39-42. helyen.

De mi az oka, hogy miközben mutatóink összességében javultak – mobilhozzáférésben például nagyon jól állunk –, két hellyel visszacsúsztunk  a rangsorban? Összevetettük a részeredményeinek a régi bezzegországáéval, az észtekével. Az infrastrukturális ellátottságban (vezetékes és mobil hálózat) a balti állam 8,02-es mutatójával szemben Magyarország mutatója 7,62 ( Dél-Korea összesített IDI indexe 8,84.)  Az infokom ismeretek szintjében sincs látványos különbség, az észteké 8,54, Magyarországé 7,82; az észteknél a diákok átlagosan 12,5 évig járnak iskolába, nálunk ugyanez a mutató 11,64.

Ugyanakkor az infokommunikációs eszközök és hálózatok használatában elég jelentős eltérést mutat két ország fejlettségi szintje: a balti állam részindexe 7,87, Magyarországé pedig csak 5,28. Emögött az aktív mobil szélessávú előfizetők számában lévő különbség állhat: Észtországban 100 lakosra vetítve 114,27 szélessávú előfizetés esik, míg nálunk mindössze 39,8. Bár nem ekkora, de még mindig jelentős az eltérés az internethasználók teljes lakosságra vetített arányában: a balti államban megközelíti a 90 százalékot, nálunk épphogy meghaladja a 70-et. PC-ellátottságban is nagyjából ekkora az eltérés: Észtországban a háztartások 88 százalékának van számítógépe, nálunk közel a 75 százaléknak.       

Az eszközök és a szolgáltatások ára is csökken

Az infokom eszközök használatát még mindig erőteljesen befolyásolja a szolgáltatások és a készülékek ára. A jelentés szerint mind a vezetékes, mind a mobilpiacon folyamatosan csökkennek az árak, ami azért is fontos, mert a jövedelemszint alapvetően meghatározza ezeknek az eszközöknek a használatát. A pénzen túl azonban számít oktatás is abban, hogy hányan, illetve hogyan használják az internetet. A magasabb képzettségű előfizetők jellemzően fejlettebb infokom szolgáltatásokat vesznek igénybe, ők azok, akik szívesen vásárolnak a weben, vagy ott intézik a pénzügyeiket, illetve ők azok, akik az ügyintézésre is nagyobb arányban veszik igénybe az online csatornákat. Az alacsonyabb iskolázottságúak a világhálót elsősorban kommunikációs vagy szórakoztatási céllal használják.