Megkértük a hazai piac néhány meghatározó személyiségét, foglalja össze röviden, milyennek látja az elmúlt egy évet, és mit vár 2019-től. A sort Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezető igazgatója, folytatja. (A korábban megjelent évértékelő írásokból itt szemezgethet.)

Már nem kell elmagyarázni az IoT-t és az ipar 4.0-t

A 2018-as évben az iparban még mindig nem hozott igazi áttörést az IoT, illetve az ipar 4.0 bevezetése. Az azonban fontos változás, hogy ebben az évben már nem kellett megmagyarázni, hogy mit is jelent az IoT vagy az ipar 4.0, és miért lesz jó a gyáraknak adatokat gyűjteni, vagy hogy az elemzésekkel milyen potenciális eredményeket lehet elérni.

Az áttörést – az ipar 4.0 tényleges, tömeges bevezetését – úgy gondolom, hogy 2019-ben vagy 2020-ban fogjuk megélni Magyarországon. Ez részben annak is köszönhető, hogy 2019-ben elindulnak az IVSZ és IFKA által koordinált tervezési munkák, és a program keretében megvalósíthatósági tanulmányok készülnek vállalatoknál az ipar 4.0 felé vezető úton történő elindulásra. De a programtól függetlenül is egyre több vállalat látja az ipar 4.0 előnyeit. Emellett fontos tényező, hogy egyre több beszállítót kényszerít rá a megrendelője arra, hogy a darabszámokat, állásidőket, OEE (Overall Equipment Effectiveness – teljes eszközhatékonyság) értékeket és gyártási paramétereket valós időben legyen képes követni és megjeleníteni. Így az ipar 4.0 bevezetése lényegében szép sorban végighalad az ellátási lánc mentén.

Ami a legfontosabb trendeket illeti, az adatgyűjtés már sok helyen elindult, de a nagy kérdésre, hogy hol tároljuk az adatokat, is kezd kikristályosodni a válasz. Évek óta beszélünk előadásainkban arról, hogy a termelő vállalatok nem szeretik felhőalapú platformba menteni az adatokat. Pedig kétségtelen, hogy a cloud költséghatékony, hiszen nem kell saját szerverparkot üzemeltetni, és jóval rugalmasabb is, mint a lokális megoldás. Ráadásul a felhő biztonsága is egyre kevésbé kérdéses hiszen a nagy felhőszolgáltatók IT-biztonsági kompetenciáikat egy sor tanúsítvánnyal tudják alátámasztani. Mindezek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a feldolgozóipar szereplői ódzkodnak a felhőtől. Erre reagálva az utóbbi egy-két évben a nagy IT-szállítók is elkezdték levinni megoldásaikat az üzemi szintre.

Ezek alapján nem véletlen, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ún. edge computing, és hogy megjelent a cloud és az edge között elhelyezkedő fog, (azaz köd) computing is. Az edge computing a Gartner trendelemzése szerint bekerült a top 10 2019-et meghatározó technológia közé, ráadásul az előkelő 5. helyen. Ez azt jelenti, hogy az IT-óriások is elfogadták, hogy az iparban a felhő önmagában nem működő megoldás, az időkritikus alkalmazásokhoz szükség van az edge computingra, a nagy mennyiségű adatot feldolgozó – például machine learning, prediktív karbantartás – alkalmazásokhoz pedig, ha kritikus, hogy az adatok a "gyáron belül" maradjanak, a fog computing az ideális választás. Jól látható, hogy az IT-szállítók legtöbb fejlesztése ebbe az irányba mutat.

Egyre fontosabb lesz az adat

Bóna Péter

A közgazdász végzettségű szakember 2007. óta dolgozik az ipari informatikai megoldásokra szakosodott Com-Forth Kft.-nél, melynek egyik tulajdonosa is. 2012 decembere óta a cég ügyvezető igazgatója.

Ezen túlmenően 2019-ben az adatgyűjtés digitalizálása, a valós idejű vizualizáció és a MES (Manufacturing Execution System) rendszerek lesznek a fókuszban, és egyre több adatelemzési (data analytics) projekt fog elindulni. 2019-ben ezek még inkább pilot szinten fognak megvalósulni, a valódi áttörés csak néhány év múlva várható.

Fontos még kiemelni, hogy a keveset emlegetett gyártásban kialakított, dedikált üzemi IT-hálózatokhoz egyre inkább elkezdenek felhasználók az irodai, ügyviteli hálózati eszközök helyett ipari megoldásokat alkalmazni.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a kiberbiztonság is egyre nagyobb figyelmet kap, már automatizálási szinten is. A hálózatba kötött PLC-ket (Programmable Logic Controller), SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) rendszereket és MES megoldásokat ugyanúgy meg kell védeni, mint a felhőben vagy a vállalati szervereken az ERP rendszerekben tárolt bizalmas, gyártási adatokat.