Lehet, hogy visszatérünk a középkorba a ruházkodási szokásokat tekintve? Akkor ugyanis a drágább ruhákat akár két-három generáció is viselte. Igaz, azokat nem sűrűn mosták. Jelenkorunk higiéniai követelményei némileg eltérnek a középkoriaktól, de az intelligens ruhák esetleg visszahozhatnak valamit abból, ahogyan az emberek a ruházatokat értékelték – például tartósság szempontjából.
Mikor lesz intelligens ruhánk?
Bár az okosruházat elég sok céget – és persze fogyasztót is – foglalkoztat, egyelőre erősen rétegterméknek számítanak az okosnak nevezett öltözékek. A probléma az, hogy a ruhaipar hagyományos alapanyagai, a fonalak, textíliák nem igazán alkalmasak ilyen ruhák előállítására. Egyelőre csak olyan átmeneti megoldások születtek, mint például a Ministry of Supply dzsekii, melyek valamilyen speciális szövetet kombinálnak vezetőképes szálakkal. Ezek azonban rosszul tűrik a mindennapos igénybevételt, és nehézkes a tisztításuk is, az automata mosógép és a szárítógép például pillanatok alatt tönkreteheti ezeket.
A Nankingi Egyetem most olyan kísérleti anyagot talált, amely talán megoldja a problémát. Ezüstalapú nanoszálas szövetet fejlesztett, amely egyrészt rendelkezik mindazokkal a jó tulajdonságokkal, melyekkel a hagyományos szövetek – rugalmasság, moshatóság stb. –, másrészt kielégítik a vezetőképességgel szemeben támasztott követelményeket is.
A nanotechnológiai segítségével a hagyományos szövet-alapanyagokat (pamut, poliészter stb.) lehet ellátni olyan vezetőképességgel, amely alkalmassá teszi a szöveteket az intelligens funkciókra, másrészt nem kell lemondani arról a több ezeréves innovációról sem, ami a szövetekben megtestesül. A kutatók egy speciális ezüstalapú folyadékot juttatnak a hagyományos fonalakban meglévő ún. hajszálcsövesség (kapilláris) effektus kihasználásával az anyagszerkezetbe, hogy közben nem változik meg a fonalak alaptulajdonsága. Maga a folyadék elpárolog, de a szövetszálak belsejében létrejönnek olyan nanoszálak, melyek stabil és jó vezetőképességet biztosítanak.
Tehát megmarad a ruhák rugalmassága, egyszerű kezelhetősége, de az új anyag a ruha teljes életciklusában biztosítja az intelligens ruházat építőelemei – az akkumulátor, a szenzorok, a speciális diódák, a tranzisztorok, a szövetbe épített szuperkondenzátorok stb. – között az elektromos kapcsolatot.
Ezzel a módszerrel ki lehetne küszöbölni a fejlesztések egyik legnagyobb korlátját: a fémborítású fonalak, a speciális acél vagy réz huzalok ugyanis sokkal merevebbek, mint a hagyomnyáso szövetalapanyagok, emiatt törékenyek, sérülékenyek.
Egyelőre laboratóriumban működik
Mindez persze még csak a kísérletezés kezdeti fázisa, és nagyon sok idő, amíg a tömeggyártásban is használhatják az eljárást. Mint arra a Futurizm beszámolója felhívja a figyelmet, az intelligens ruházatok előállítását célzó anyagkutatások eddigi eredményeinek a töredéke jutott el addig, hogy konkrét ruházatokba is integrálják.
Ugyanakkor az érdeklődés, amely az intelligens ruházatokat övezi, arra utal, hogy lehet kereslet az ilyen ruhákra. És hogy miért visz vissza bennünket ez a középkorba? Meglehet olyan drágák lesznek ezek a – már valóban – intelligens ruhák, hogy sajnáljuk kidobni, ezért ezek is majd apáról fiúra, anyáról lányra szállnak, ahogy a középkori céhek előállította díszesebb öltözékek.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak