Ha tényleg elkészül, akkor az új közel-keleti okosváros páratlan dolog lesz. Más kérdés, hogy a 2030-as határidő mennyire lesz tartható, és hogyan jön össze a megalomán projekt billió dolláros költsége.

Bár annak nincs pontos meghatározása, hogy milyen épületek tekinthetők felhőkarcolónak, a közmegyegyezés szerint a legalább 100-150 méter magas objektumok már beleeshetnek ebbe a kategóriába. A műfaj egy másik sajátossága, hogy a felhőkarcolókat általában magasabbnak képzeljük el, mint amilyen szélesek. Ezt az előzetes elképzelésünket azonban lehet, hogy kénytelenek leszünk átértékelni, ha megépül a Szaúd-Arábiában az a Mirror Line néven hivatkozott építményrendszer, amelyik bizonyos pontjain az 500 méteres magasságot is megközelítheti, a szélessége (vagy ízlés szerint a hosszúsága) viszont 120 kilométer körül lenne.

A szaúdiak még 2017-ben jelentették be a Neom fejlesztési projektet, amelynek támogatását egy évvel később erősítette meg a malacperselyt kezelő olajminisztérium. A Vörös-tenger partjára tervezett településrendszer már a legelső tervek szerint is a teljes budapesti agglomeráció méretének több mint hatszorosán terülne el, első elemeként pedig a városmodulokból álló, The Line nevű okosváros valósulna meg. Egy nagyjából 170 kilométer hosszú vonalat kell elképzelni, amelynek nagyobb részén, az említett 120 kilométeres szakaszon párhuzamosan futna két, egyes pontokon az Empire State Buildingnél is magasabb struktúra, 5 millió embernek adva otthont és munkahelyet is.

Készülgetnek a XXI. századi piramisok

A Neom és a Line vízióiról szólva egyszerűbb lenne felsorolni, hogy mit nem tartalmazna az új környezet, ahonnan úgy száműznék az autós forgalmat, hogy teljes hosszában mindössze 20 perc alatt végig lehetne utazni valamnilyen hipermodern közlekedési rendszer segítségével. A 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó infrastruktúrát mesterséges intelligencia felügyelné, a mindenhol megjelenő robotok a világ egyik legfejlettebb 5G-s hálózatán emelnék új szintre az ember-gép interakciót, maga a Neom pedig összesen 14 ipari szektornak is helyet adna az energetikától az élelmiszeriparon át a médiaszolgáltatásokig.

A vertikális rendszerben nem csak lakások, parkok, iskolák vagy farmok kapnának helyet, de lenne például egy stadion is 300 méterrel a talajszint fölött. A részletekért érdemes felkeresni a The Wall Street Journal korábbi és legfrissebb beszámolóit is, amelyeket tényleg lehetetlen röviden összefoglalni. A Mirror Line projekt költségei a korábban közölteknél is magasabbak, már a billió dolláros nagyságrendben járnak, a lap szerint pedig az ötletgazda, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös arra ösztönözte a tervezőket, hogy nagyban gondolkodjanak: a WSJ tavalyi cikkének alapján ő maga mondta, hogy a Neom felépítésével a piramisokhoz hasonló örökséget hagyna maga után.
 


A riport egyébként kitér rá, hogy a csillogó-villogó mindenfélétől eltekintve a Neom a totalitárius megfigyelő államot is kiteljesítené. A tervek szerint egy olyan automatizált városról beszélünk, ahol semmi és senki sem maradhat rejtve, sőt még a bűncselekményeket is a gépek észlelnék és értékelnék anélkül, hogy bárki bejelentést tenne. Vagyis remek lehet majd a mesterséges tengerparton lazítani, de valakinek mégsem az igazi a dolog, ha közben egy arcfelismerő technológiával felszerelt drón folyamatosan figyeli, és továbbítja a tartózkodási helyét a hatóságok felé. Az már nem is meglepő, hogy a mostani elképzelésekben Neom jövőbeni polgárai genetikailag módosított emberek lennének.

Bár az olaj ára éppen a plafonon van, a megalomán projekt fedezetét természetesen még a szaúdi olajminisztérium sem képes zsebből kicsapni az asztalra, így a Neom építéséhez évek óta hajtják a külföldi befektetőket is. Ezzel korábban nem haladtak valami jól, köszönhetően mások mellett annak is, hogy Mohamed bin Szalmán az üzleti körökben sem volt a legvonzóbb figura a jemeni polgárháború vagy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró 2018-as elrablása és kivégzése nyomán. Bár az ottani emberi jogi helyzet egyre kevésbé tűnt vállalhatónak, a világpolitika és az energiahordozók árának változása itt is elsöpörte az elvi állásfoglalásokat. Joe Biden amerikai elnök ellátogatott Szaúd-Arábiába, hogy találkozzon a korábban páriaként kezelt trónörökössel, ez pedig a WSJ szerint a Neom projekthez is meghozhatja a befektetők kedvét.

Piaci hírek

Mérföldkőhöz érkezett, de nem lassít a Yettel

Már az ezredik bázisállomáson indul be a nagysebességű 5G szolgáltatás, de a Yettel 2028-ig további több tízmilliárd forint értékű hálózatfejlesztésre készül.
 

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Mit tartogat a jövő ebben a rendkívül dinamikusan fejlődő környezetben?
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.