Bár annak nincs pontos meghatározása, hogy milyen épületek tekinthetők felhőkarcolónak, a közmegyegyezés szerint a legalább 100-150 méter magas objektumok már beleeshetnek ebbe a kategóriába. A műfaj egy másik sajátossága, hogy a felhőkarcolókat általában magasabbnak képzeljük el, mint amilyen szélesek. Ezt az előzetes elképzelésünket azonban lehet, hogy kénytelenek leszünk átértékelni, ha megépül a Szaúd-Arábiában az a Mirror Line néven hivatkozott építményrendszer, amelyik bizonyos pontjain az 500 méteres magasságot is megközelítheti, a szélessége (vagy ízlés szerint a hosszúsága) viszont 120 kilométer körül lenne.

A szaúdiak még 2017-ben jelentették be a Neom fejlesztési projektet, amelynek támogatását egy évvel később erősítette meg a malacperselyt kezelő olajminisztérium. A Vörös-tenger partjára tervezett településrendszer már a legelső tervek szerint is a teljes budapesti agglomeráció méretének több mint hatszorosán terülne el, első elemeként pedig a városmodulokból álló, The Line nevű okosváros valósulna meg. Egy nagyjából 170 kilométer hosszú vonalat kell elképzelni, amelynek nagyobb részén, az említett 120 kilométeres szakaszon párhuzamosan futna két, egyes pontokon az Empire State Buildingnél is magasabb struktúra, 5 millió embernek adva otthont és munkahelyet is.

Készülgetnek a XXI. századi piramisok

A Neom és a Line vízióiról szólva egyszerűbb lenne felsorolni, hogy mit nem tartalmazna az új környezet, ahonnan úgy száműznék az autós forgalmat, hogy teljes hosszában mindössze 20 perc alatt végig lehetne utazni valamnilyen hipermodern közlekedési rendszer segítségével. A 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó infrastruktúrát mesterséges intelligencia felügyelné, a mindenhol megjelenő robotok a világ egyik legfejlettebb 5G-s hálózatán emelnék új szintre az ember-gép interakciót, maga a Neom pedig összesen 14 ipari szektornak is helyet adna az energetikától az élelmiszeriparon át a médiaszolgáltatásokig.

A vertikális rendszerben nem csak lakások, parkok, iskolák vagy farmok kapnának helyet, de lenne például egy stadion is 300 méterrel a talajszint fölött. A részletekért érdemes felkeresni a The Wall Street Journal korábbi és legfrissebb beszámolóit is, amelyeket tényleg lehetetlen röviden összefoglalni. A Mirror Line projekt költségei a korábban közölteknél is magasabbak, már a billió dolláros nagyságrendben járnak, a lap szerint pedig az ötletgazda, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös arra ösztönözte a tervezőket, hogy nagyban gondolkodjanak: a WSJ tavalyi cikkének alapján ő maga mondta, hogy a Neom felépítésével a piramisokhoz hasonló örökséget hagyna maga után.
 

A riport egyébként kitér rá, hogy a csillogó-villogó mindenfélétől eltekintve a Neom a totalitárius megfigyelő államot is kiteljesítené. A tervek szerint egy olyan automatizált városról beszélünk, ahol semmi és senki sem maradhat rejtve, sőt még a bűncselekményeket is a gépek észlelnék és értékelnék anélkül, hogy bárki bejelentést tenne. Vagyis remek lehet majd a mesterséges tengerparton lazítani, de valakinek mégsem az igazi a dolog, ha közben egy arcfelismerő technológiával felszerelt drón folyamatosan figyeli, és továbbítja a tartózkodási helyét a hatóságok felé. Az már nem is meglepő, hogy a mostani elképzelésekben Neom jövőbeni polgárai genetikailag módosított emberek lennének.

Bár az olaj ára éppen a plafonon van, a megalomán projekt fedezetét természetesen még a szaúdi olajminisztérium sem képes zsebből kicsapni az asztalra, így a Neom építéséhez évek óta hajtják a külföldi befektetőket is. Ezzel korábban nem haladtak valami jól, köszönhetően mások mellett annak is, hogy Mohamed bin Szalmán az üzleti körökben sem volt a legvonzóbb figura a jemeni polgárháború vagy Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró 2018-as elrablása és kivégzése nyomán. Bár az ottani emberi jogi helyzet egyre kevésbé tűnt vállalhatónak, a világpolitika és az energiahordozók árának változása itt is elsöpörte az elvi állásfoglalásokat. Joe Biden amerikai elnök ellátogatott Szaúd-Arábiába, hogy találkozzon a korábban páriaként kezelt trónörökössel, ez pedig a WSJ szerint a Neom projekthez is meghozhatja a befektetők kedvét.