A nyilvános felhő már több mint másfél évtizede jelen van az életünkben, mégsem tudjuk maximálisan kihasználni az előnyeit. Bemutatjuk a felhőhasználat tipikus hibáit.

A nyilvános felhő már több mint másfél évtizede jelen van az életünkben, a járvány időszakában pedig az is bebizonyosodott, hogy a felhőt használó szervezetek a rendkívüli változásra is hatékonyabban képesek reagálni, mint a felhőtagadó vállalatok. Mégsem tudjuk maximálisan kihasználni az előnyeit. A kkv-k felhőszolgáltató partnere, az Aruba Cloud szakértője, Gyepes Máté megmutatta, hogy hol hibázunk leggyakrabban.

Sodródunk az adatok tengerében

• Az olcsóbb szolgáltatás jobb az üzletnek? Aligha!
A felhőszolgáltatás kiválasztásakor az előfizetés ára csupán egy a választási szempontok közül. Nem mindegy, hogy előre látható adatmennyiséget töltenénk fel a hónap, az év egy adott szakában, vagy idény jellegű, előre nem tervezhető csúcsidőszakokra számítunk, esetleg intenzív, kétirányú adatforgalmat bonyolítanánk extrém rövid válaszidőkkel. Az eltérő igények eltérő szolgáltatásokat kívánnak, amiket nem feltétlenül a legolcsóbb előfizetéssel tudunk legjobban kiszolgálni. Az utóbb felmerülő extra szükséglet gyors kielégítése költségesebb lehet, mint az alapból drágább, de több mindent tartalmazó csomagok.

• Ha már van felhő, mindent odaviszünk
Feltételezhetnénk, hogy ha már egyszer van felhőnk, akkor mindent ott érdemes tárolni, de ez sem ilyen egyszerű. A legtöbb vállalat adat- és alkalmazáskörnyezete, felépítése és működése is összetettebb annál, hogy a felhő vagy a házon belüli informatikai környezet az összes szükségletet egyedül és jól kiszolgálhatná. Az üzleti igényekből kiindulva kell mérlegelni, hogy milyen adatokat és alkalmazásokat érdemes felhőbe vinni, és a megfelelő szolgáltatások kiválasztásával ezeket migrálni.

• Adatok ömlesztve
Az adatok osztályozása nem csupán a felhőmigráció miatt lényeges. Ezzel biztosíthatjuk többek között adataink bizalmasságát, kellően gyors elérhetőségét, megbízhatóságát és következetességét is. Ez pedig az üzleti igényeket jól szolgáló tárolás kialakításához, valóban hasznos elemzések készítéséhez, de a kockázatok kezeléséhez és a törvényi megfeleléshez is elengedhetetlen.

Felhőtlen felhőhasználat

• Adatmigráció egy levegővel
A kockázatkezelés a felhőmigráció során is nélkülözhetetlen. Fokozatos átállással elkerülhető, hogy az üzlet megálljon, ha valami félremegy. A folyamatot érdemes a működés szempontjából nem létfontosságú adatok, alkalmazások költöztetésével kezdeni, majd haladni tovább az üzletkritikus adatok és alkalmazások felhőbe vitelével.
Cloud backup készítésével pedig akkor is biztonságban vannak az adatok és alkalmazások, ha a házon belül működő rendszerek meghibásodnak, vagy bármilyen más okból leállnak.

• A felhő egyenlő az adatvédelemmel
Amikor a felhő biztonságosságáról van szó, rendszerint két tábor formálódik. Van, aki még mindig aggodalommal méregeti a felhőt, míg mások úgy gondolják, hogy a szolgáltatás önmagában teljes védelmet nyújt. Valójában egyik álláspont sem teljesen helytálló, ugyanis a biztonság szolgáltató és felhasználó közös feladata és felelőssége. A nyilvános felhőszolgáltatásokat működtető adatközpontok csupán az érme egyik oldala, a szolgáltatást igénybe vevő vállalatoknak gondoskodniuk kell a megfelelő adat- és eszközmenedzsmentről, jogosultságkezelésről, felhasználóazonosításról és titkosításról.

A fentiekből is jól látszik, hogy a felhő remekül szolgálhatja az üzlet igényeit, sőt, annak motorjává is válhat, ha az első perctől kezdve tudatosan és jól használjuk - így lesz a kapcsolat valóban felhőtlen a felhővel.

Cloud & big data

Az állami posta vezérletével épülne az olasz MI-infrastruktúra

Olaszország itthonról nézve valószerűtlen nemzeti bajnokot választott adatközponti kapacitásainak és MI-képességeinek fejlesztésére, ezen keresztül pedig digitális szuverenitásának erősítésére.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.