A PayPal és a Tesla alapítója, Elon Musk már nem csak az űrutazást vagy az energiacellákat, hanem a vasúti közlekedést is új szintre emelné: Hyperloop néven egy olyan – egyelőre csak koncepciós szinten létező – vasúti rendszeren dolgozik, amely az utasokat kapszulákban, légritkított csövekben szállítja, akár 1220 kilométer per órás sebességgel.

A Hyperloop infrastruktúrája ráadásul olcsóbban lenne felépíthető és üzemeltethető, mint a jelenlegi szupervonatok – például a francia TGV vagy a japán Sinkanszen –, így Musk szerint a közúti, a vasúti, a légi és a vízi közlekedés mellett egy teljesen új közlekedési ágazatot hozna létre. A hangsebességgel versenyző Hyperloop gyakorlati megvalósítását a hírek szerint egyszerűen az akadályozza meg, hogy Musknak nincs rá ideje.

Van rá ideje viszont a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) nevű, crowdsourcing alapon működő projektnek, amelyhez ma már több mint 500 szakember járul hozzá jellemzően a szabadidejében végzett munkával – ez azonban befektetés a részükről, ami busásan megtérülhet, például ha a HTT egyszer az életben a tőzsdére megy. Musk a kivitelezésről annyiban lemondott, hogy a terveket már korábban megnyitotta, így elvileg mások is fejleszthetnek és építhetnek hasonló rendszereket. Maga a HTT egyelőre egy 5 kilométeres kísérleti vonalat jelentett be Kaliforniában.
 

A HTT újabban versenytársat is kapott: a Hyperloop Technologies nevű cég (amely nem azonos a HTT-vel, és Elon Musk környezetébe tartozó szakemberek vezetik) egy 400 kilométeres Los Angeles-San Francisco vonal felhúzására készül, ami 16 milliárd dollárba kerülne, és legkorábban 2018-ban kezdhet épülni. A társaságnak jelen pillanatban már 8,5 milliárd dollárnyi befektetői pénz áll rendelkezésére.

Ugyancsak kísérleti rendszert tervez Musk Space-X nevű vállalata, ők Las Vegas mellett kezdenék meg egy Los Angelest célzó vonal tesztjét.

Budapestre jöhet a Hyperloop-scifi?

Újabb fordulat a HTT csütörtöki bejelentése, amely szerint az amerikaiak egy kelet-európai Hyperloop vonal megvalósítását célzó előzetes megállapodást írtak alá a szlovák kormánnyal. Ennek értelmében valamikor a következő évtizedben a HTT egy Budapest-Pozsony-Bécs vonalat építhetne ki, amelynek utasai elvileg 10 perc alatt tehetnék meg a Budapest-Pozsony, és 8 perc alatt a Pozsony-Bécs távolságot.

A szlovák kormány részéről Vazil Hudak gazdasági miniszter az európai határokon átívelő együttműködések és az innovációs központok kialakításának ösztönzéséről beszélt, míg a HTT a szlovákok vezető szerepét méltatta az autóiparban, az anyagtudományban és az energetikában, amelyek a Hyperloop rendszerek alapját jelentik.

A HTT vezérigazgatója, Dirk Ahlborn a Forbes magazin kérdésére azt is elárulta, hogy tárgyalásokat kezdeményez a magyar és az osztrák féllel, miután a szlovákokkal már megállapodtak a PPP finanszírozás feltételeiben, amely egy Pozsony-Kassa vonalra is kiterjedhet. (Az a kérdés persze adja magát, hogy a projekt miért pont Kelet-Közép-Európába költözik, különösen, hogy állítólag a hollandok és a franciák is komolyan vizsgálgatták a Hyperloopot.)

Érdekesnek érdekes lenne

Maga a csütörtöki megállapodás természetesen még nem jelenti, hogy a vonal valóban meg is épül: az osztrák és a magyar fél például még nem is reagált a bejelentésre, és a Hyperloop gyakorlati megvalósítása sokak szerint olyan akadályokba ütközhet, amelyek leküzdése nem várható a közeljövőben – legyen szó az utasokra ható gyorsulásról, a rendszer kritikusan alacsony hibatűréséről vagy csak arról a kérdésről, hogy ki akarna egy ablaktalan kapszulában ülve rókázni a hangsebesség körüli gyorsításkor vagy a fékezéskor.

A Hyperloop ezzel együtt jóval több, mint egy vad ötlet. A HTT már tavaly megállapodott két fontos iparági partnerrel, a műszaki dizájnban utazó AECOM-mal és a vákuumtechnológia egyik úttörőjével, a svájci Oerlikonnal. A HTT projektje állítólag gyorsan halad, és a résztvevők szerint abban is kimagaslik a hasonló közlekedési fejlesztések közül, hogy a technológia anyagi szempontból is fenntarthatónak tűnik.

Tavaly ősszel az is kiderült, hogy Elon Musk és a Tesla akár már 2016-ban új gyárhelyszínt keres magának Európában, amire Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország is bejelentkezne: a tárcavezető állítólag utasította a New York-i külgazdasági attasét a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Tesla közti kapcsolatok megerősítésére. Mindez nyilván azt is meghatározza, hogy a HTT esetleges megkeresése milyen fogadtatásra találhat majd a magyar kormány részéről.