A digitális gazdaság sajátossága, hogy olyan üzleti modelleket is a felszínre hoz, melyek szabályozására egyelőre nincsenek felkészülve az államok arra hivatott szervezetei. Már az Uber, a Lyft vagy az Airbnb (és a hozzájuk hasonló modellel dolgozó cégek) is komoly fejtörést okozott ezen a téren. Nem véletlen, hogy sok helyen kísérték botrányok piacra lépésüket.

Most a Szibériából elszármazott, jelenleg San Franciscóban dolgozó fejlesztő, Roman Pushkin csavart még egyet az uberi modellen: ingyenesen letölthető, nyílt forráskódú appot fejlesztett az Uber és a Lyft típusú szolgáltatások kiváltására. Az app azt biztosítja, hogy a személyszállítást alkalmanként vállalók és a fuvart keresők közvetlenül állapodhatnak meg az utazás feltételeiről (honnan hová kell utazni, és azt az alkalmi taxis mennyiért vállalja), és a viteldíjból nem is kell leadni senkinek. A LibreTaxi nevű projekthez itt lehet csatlakozni, az app forrása pedig a GitHubról tölthető le.

Egyelőre homályos, hogyan működik a gyakorlatban

A LibreTaxi oldala nem terheli túl az érdeklődők agyát információkkal. Kiderül róla, hogy az app ingyenes, egyelőre csak a készpénzes fizetés lehetsége, de már dolgoznak a bitcoin integrációján, bárki csatlakozhat hozzá, és az ár az autóvezető és az utas között megegyezéssel alakul ki. Fut iOS-en, Androidon, Macen és webes felületen is. Egyelőre angolul, indonézül, oroszul, portugálul és spanyolul tud. És – amire érdemes odafigyelni – a legnagyobb orosz közösségi oldalból, a Vkontakte-ból vagyont szerző Durov-testvérek Telegram appjára épül. (Ez az az app, amelyet a végponti titkosítás miatt sokan támadtak, mivel azt gyanították, hogy terrorista szervezetek is előszeretettel használják kommunikációra. Iránban fel is törték a rendszert.)

Pushkin ötlete állítólag onnan jött, hogy két éve szülőfalujában járva kiderült, ott nem is hallottak az Uberről, de amikor mesélt a modellről, mindenkit nagyon érdekelt volna egy ilyen szolgáltatás. A fejlesztő szerint azonban a nagy cégek a kisebb településekkel nem foglalkoznak, ezért keresett más megoldást. Mivel sem a Facebook, sem a chatprogramok nem adtak jó megoldást. Végül a Telegram azon képességét találta a legjobb megoldásnak, amely támogatja a helymegadást. Már csak el kellett látni egyszerű kezelőfelülettel, amely minimalizálja a gépelést, és kész is volt az app.

Az ötlet persze nem teljesen új. Az Uber és Lyft vagy a Didi sikere sokakat megihletett. 2015-ben például beharangoztak egy Ethereum-alapú szolgáltatást, az Arcade Cityt, amiről azonban eddig jószerivel csak annyi derült ki, hogy szebb, okosabb, rugalmasabb és főleg olcsóbb lesz, mint például az Uber. Mindez azonban egyelőre csak hangzatos terv, a megvalósításból mindezidáig nem sok minden látszik.

Persze a legyőzendő konkurensek sikere is egyelőre inkább a szolgáltatások növekedésében mutatkozik meg. Az Uber példul annak ellenére masszívan veszteséges, hogy már több mint 60 milliárd dollárra taksálják a befektetők. Ugyanakkor az is látszik, hogy az önvezető autók nagyon gyors fejlődése miatt egy ilyen kiterjedt hálózattal rendelkező vállalatban távlatilag óriási potenciál van. Ráadásul már ma is átlátható és érthető az üzleti modell: a fizetést központilag kezelik, és a viteldíjból elég magas százalékot vonnak le.

Nem felel meg a szabályzóknak? Kit érdekel?!

Ennek ellenére egy sor probléma van vele, részben munkajogi (pl. milyen jogi viszonyban van az Uber-sofőr a céggel), részben szabályozási. A taxiszolgáltatás ugyanis a legtöbb helyen szigorúan szabályozott terület, egyes városok még a taxiengedélyek számát is korlátozzák. A társaság tavaly a magyarországi tevékenységét is kénytelen volt felfüggeszteni.

Roman Pushkin

A LibreTaxi azonban még problémásabb – legalábbis szabályzói oldalról. Egy olyan gazdaság építéséhez ad eszközt, amelyre – mind szabályzói, mind ellenőrzési, mind pedig adózási szempontból – kevés hatása lenne az állami szerveknek. Persze egyelőre azzal kapcsolatban éehetnek kételyeink, hogy a Pushkin megálmodta modell mennyire működőképes.

Ugyancsak problémás lehet az is, hogy az app jelenleg a Telegramot használja kommunikációs csatornaként. Így a kommunikáció elvileg nem követhető nyomon, mivel a Telegram végponti titkosítást alkalmaz, ráadásul a LibreTaxi alkalmazás is csak a szolgáltatás működéséhez feltétlenül szükséges információkat tárolja az utasokról és a sofőrökről.

A kommunikációs csatorna azonban más is lehet. Pushkin azt nyilatkozta a Bitcoinistnak, hogy bár abszolút egyetért a Telegram alapelveivel, ha valamilyen ok miatt nem lehetne használni, egyszerűen lesz mással helyettesíteni. Pushkin a GitHubon egyébként fejlesztési ütemtervet is közölt. Ez év végéig meg akarja valósítani a bitcoinnal történő fizetést, de tervez értékelési rendszert és teherfuvarozási kiegészítést (pl. költöztetéshez) is.

Az alkalmazás fő csapásiránya a kisebb települések, de ha lesz érdeklődés, a nagyvárosok igényit is figyelembe fogja venni a továbbfejlesztésnél. Az persze továbbra sem látszik, hogy miből lehetne finanszírozni a fejlesztést. A Pushkin által gyakran emlegetett Durov-testvérek ugyanis vagyonukból egy alapítványon keresztül hosszú ideig tudják finanszírozni a fejlesztéseket. Ez az út azonban a LibreTaxi számára nem járható.