Várhatóan január 20-án mutatja be az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért is felelős ügyvezető alelnöke, Henna Virkkunen a Digital Networks Act (DNA) néven emlegetett szabályozási reform tervezetét. A törvényreformmal, amely eredetileg az EB 2025-ös programjában szerepelt, az Unió versenyképességének javítását és a távközlési infrastruktúrába történő beruházások növelését szeretnék ösztönözni.

Az új törvény váltja majd a jelenleg is érvénybe lévő EECC irányelvet (European Electronic Communications Code), de már rendelet formájában, azaz közvetlenül alkalmazandó lesz minden tagállamban anélkül, hogy átültetnék a nemzeti jogba.

A részletek egyelőre nem ismertek, de a Reuters értesülései szerint a szövegtervezet a digitális piacokat és a digitális szolgáltatásokat szabályzó törvényekhez – a DMA-hoz és DSA-hoz – képest igencsak kesztyűs kézzel bánna az amerikai big techekkel (Alphabet, Amazon, Meta, Microsoft, Netflix stb.).

A Bizottság lágyszívűsége valószínűleg nem független az EU és az USA meglehetősen bonyolult viszonyától. Washington főleg Donald Trump megválasztása óta rendszeresen bírálja az EU digitális piacokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását, mondván, az kifejezetten az amerikai cégek ellen irányul. Az EU kategorikusan visszautasította ezt, de az már tavaly látszott, hogy Washington bármit bevet, hogy még inkább helyzetbe hozza az uniós piacokat amúgy is uraló amerikai technológiai cégeket.

Szigorú szabályok helyett ajánlások

Ha a DMA és a DSA egy ideig nem is változik – a végrehajtása persze puhulhat –, a digitális tér egyéb területeire vonatkozó szabályokra már hatással lehettek a washingtoni kifogások. A DNA például a big techeknek nem kötelező szabályozás, hanem csupán ajánlási keret lenne, amelyben önkéntes vállalásokat tehetnek, és a jövőben csak azokat a vállalásokat kellene betartaniuk. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) moderálná.

Ha Virkkunenék valóban ebben a formában nyújtják be a DNA első tervezetét, szinte borítékolhatók a komoly viták. A távközlési vállalatok ugyanis azért lobbiztak-lobbiznak, hogy azok a technológiai cégek, melyek szolgáltatásai nagy forgalmat generálnak (pl. a Netflix vagy a Google), fizessenek az infrastruktúra használatáért. A szolgáltatók ellenben úgy érvelnek, hogy ez nemcsak a szolgáltatásokat drágítaná, hanem még a hálózatsemlegesség elvét is sértené.

De lehetnek más kifogások is. A DNS egyik fontos célja ugyanis, hogy EU-s szinten egységesítse a spektrumszabályozást (engedélyek érvényességi ideje, értékesítési feltételek, árképzés stb.). Ezt azonban több tagállam – többek között Németország, Franciaország és Olaszország is – ellenzi azzal érvelve, hogy a spektrumgazdálkodás és a frekvenciapolitika teljes mértékben tagállami hatáskör.

Ugyanakkor a DNA-nak vannak technológiai szempontból előremutató pillérei is. Ilyen a rézhálózatok lecserélése 2030-ig optikai hálózatokra vagy az, hogy kötelező erejű követelmények határoznának meg az 5G/6G biztonságára vonatkozóan, valamint hogy a kritikus tengeralatti kábelinfrastruktúra védelmére kialakítanának egy kábelbiztonsági eszköztárat.

Az EB nem kommentálta a Reuters értesüléseit.