A pandémia felgyorsította, egyes becslések szerint akár öt évvel is megtolhatta a digitalizációt. Amit korábban csak 2030 körül vártak a technológiák adaptációjában, az a mostani prognózisok alapján már 2025-re megvalósulhat. A digitális átalakulás azonban így sem megy könnyen: az ellátási láncokat irányító céges vezetők több mint négyötöde, 81 százaléka az eddigi legkomolyabb szervezeti stressztesztnek tartja az elmúlt másfél évet, amelynek során "soha nem látott sebességgel és nagyságrendben" néztek szembe a technológiai változásokkal – derül ki az Accenture júniusban közzétett kutatásából.

A tanácsadó ráadásul arról számolt be, hogy a válaszadók mindössze 4 százaléka érzi úgy, hogy készen áll a jövőre, és csak további 34 százalék látja úgy, hogy 2023-ig eléri a megfelelő "jövőállóságot". Az Accenture ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak fel kell gyorsulniuk: bár az ilyesmit nehéz konkrét mérőszámnak elfogadni, a jelentés szerint a jövőre felkészült szervezetek működése kétszer hatékonyabb és háromszor jövedelmezőbb, mint versenytársaiké.

Az Accenture mindenesetre megállapítja: a világjárvány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az ellátási láncok megfelelő üzemeltetésén múlhat a vállalatok sikere vagy a bukása. Az új helyzet mindenhol rejtett sebezhetőségeket tárt fel, és innentől az ellátási láncok menedzselése sem szólhat kizárólag a költségkezelésről. A jövőre felkészült (future ready) meghatározást egyébként a tanácsadó a működési érettség szintjének jelzésére használja, figyelembe véve annak stabilitását, hatékonyságát és prediktív jellegét.

Átláthatóság és integrált megközelítés

Az összesen 1100 (44 százalékban C-szintű vagy azzal egyenértékű) vezető véleményét feldolgozó tanulmányból kiderül, hogy a szóban forgó piaci szereplők 4 százalékánál sikerült lebontani a láncokat jellemző kialakult silókat, miközben megvalósították a valós idejű láthatóságot is az értékláncban. Ezek a cégek az Accenture által vizsgált 11 országban és 13 iparágban mind megváltoztatták munkamódszereiket és átképezték munkaerejüket, hogy alkalmazkodjanak és lépést tartsanak a változásokkal.

Az ellátási lánc számos funkcióját ugyanakkor még mindig korlátozza az örökölt (legacy) technológia, illetve a digitalizált és nem digitalizált rendszerek összefércelt együttműködése. Ez sokszor megakadályozza az adatvezérelt betekintést a folyamatokba, beleértve az ellátási lánc eseményeinek előrejelzését és nyomon követését. Az ilyen információ és általában az integráció viszont alapvető lenne a termékeket érintő beszerzések, a tervezés, a gyártás, az elosztás vagy akár az újrahasznosítás átgondolásában.

Ettől függetlenül fontos megemlíteni, hogy a kutatás szerint az ellátási lánc vezetői a kihívások ellenére is bíznak benne, hogy szervezetük képes lesz széleskörűen felhasználni az adatokat, az automatizálást, a mesterséges intelligenciát és a jövőálló modelleket segítő más technológiákat. A legtöbb megkérdezett CSCO (chief supply chain officer – az ellátási láncért felelős vezető) szerint szervezeténél javult a működés érettsége az elmúlt időszakban, és hároméves távlatról szólva is bizakodóak ebben a tekintetben. Tízből négyen például úgy nyilatkoztak, hogy náluk a járványhelyzet eddigi időszaka a partnerkapcsolatok ismételt előtérbe kerülését eredményezte.