Nem jellemző a közép-európaiakra a tudatos internethasználat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában vizsgálta egy reprezentatív kutatásban a felnőtt korú lakosság kommunikációs célú nethasználatát.

Használjuk, ahogy sikerül...

A kutatás (pdf) számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes országok között. Mind a négy vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. Ez az eredmény annak ellenére jött ki, hogy – bár országonként eltérő mértékben –, az idősebb generáció jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak.

A legnagyobb probléma, hogy az internethasználatra nem jellemző a tudatosság. A netezők ugyan tisztában vannak a veszélyekkel, ám nem törekednek arra, hogy védve legyenek: nem képzik magukat, illetve szűrőszoftverekkel sem védik magukat és családjukat, illetve adataikat.

Pedig például a Facebook a közbeszéd nagyon fontos platformja mind a négy országban – Magyarországon a leginkább. Nálunk például nincs olyan generációs szakadék a közösségi oldal használatában, mint például Lengyelországban vagy Csehországban. Paradox módon a magyar felhasználók tartanak a leginkább attól (61 százalék), hogy a közösségi média és általában az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. A csehek 51 százalékát, a lengyelek 39 százalékát aggasztja ugyanez. Romániában viszont csak a válaszadók 29 százaléka fél ettől.

Ugyanez az ellentmondás figyelhető meg az adatvédelemmel kapcsolatban is. Miközben sokan nem bíznak az online adatkezelőkben, a magyarok 47 százaléka még soha nem módosította a Facebookon az alapértelmezett adatvédelmi beállításait. Ugyanez az arány jött ki Csehországban is. A legrosszabb a helyzet a románoknál (55 százalék), míg a legjobb a lengyeleknél (40 százalék). Ebben egyébként nagy a generációs eltérés, a 18-29 éves magyarok 70 százaléka például már módosította a beállításait, míg a 65 évnél idősebbeknek csak a 38 százalékuk foglalkozott ezzel.

Az online tartalomfogyasztásban is nagyok a generációs különbségek. A fiatalabb korosztály jelentős többsége (90 százalék körül) fogyaszt így filmeket, zenéket, míg a 65 év felettieknek nagyjából a fele-kétharmada. Hasonló a helyzet a tartalommegosztással is. A fizetett tartalom fogyasztásában viszont az országok között van különbség. A magyar netezők háromnegyede, míg a csehek kétharmada inkább ingyenesen elérhető filmeket néz. Lengyelországban és Romániában a netezők fele fizet értük.

A manipulációtól viszont nem félünk

Amiben elég nagy eltérést mutatnak az egyes országok, az az online információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem. A magyar és a román felnőtt netezők túlnyomó többsége nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Persze vannak szereplők, akikkel szemben bizalmatlanok, de annak foka sem különösebben magas. A magyarok 23 százalékának a reklámozókkal szemben vannak fenntartása, a románoknál pedig nagyjából ugyanennyien a politikusoknak hisznek kevésbé. Ez különösen azért érdekes, mert a magyar válaszadók több mint fele (54 százalék) használja a netet napi hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60 százalék), Csehországban 45, míg Romániában 42 százalék.

Szinte minden országban működik a facebookos véleménybuborék. A csehek kivételével mindhárom ország felnőtt lakosságának többsége passzívan fogyasztja, azaz azt olvassa el, ami eléje kerül (Magyarországon 66 százalék, Lengyelországban és Romániában 71 százalék az arányuk). A cseheknél kicsit jobb a helyzet: a válaszadók fele passzív, de fele aktívan keresi az őt érdeklő közéleti híreket. A válaszadók nagyjából fele azt mondta, érdeklik a meggyőződésüktől eltérő közéleti álláspontok is, ám csak akkor, ha azok maguktól eléjük kerülnek.