Miután a Google 2007 áprilisában bejelentette az online hirdetéskiszolgáló DoubleClick 3,1 milliárd dolláros felvásárlását, a Microsoft először az amerikai szabályozó testületeknél támadta meg az akvizíciót. A kísérlet sikertelennek bizonyult, de a szoftvercég más módon is megpróbálta lelassítani a Google úthengerét, és nem sokkal később 6,3 milliárdért – piaci értékének csaknem kétszereséért – megszerezte a hasonló profilú aQuantive csoportot. Ezzel három társaság, a Razorfish, az Atlas és a DRIVE tulajdonosává vált.

Nagyon elrontották ■ Steve Ballmer vezérigazgató akkor úgy nyilatkozott, hogy a Microsoftnak nincs más választása, mint nagy tétekben játszani, ha fel akarja építeni saját online hirdetési üzletét, és a vállalat erős elkötelezettségről és a digitális marketingben rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázásáról beszélt a tranzakcióval kapcsolatos közleményében. Ennek ellenére a Microsoft addigi történetének legnagyobb akvizíciója közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt a cég online üzletága azóta is feneketlen pénznyelőként működik.





Az aQuantive segítségével a Microsoft a Windows Live, az Office Live, az MSN vagy az Xbox Live hálózatában és ügyfelei között kezelt volna jól koordinálható, interaktív kampányokat, ám a beígért eredmények máig sincsenek sehol, és a Google változatlanul az online hirdetési piac háromnegyedén trónol. Az egyetlen fejlemény, hogy a Microsoft kedden hivatalosan is leírta a rosszul sikerült befektetés nyomán felmerült 6,2 milliárd dolláros értékcsökkenést, ami várhatóan negatívba fordítja a június végéig tartó pénzügyi negyedév 5,3 milliárdosra becsült nyereségét.

A kormány a helyén van ■ A Microsoft mindennek ellenére elkötelezett az üzletág és a Bing kereső mellett. Van rá pénze, hogy évente lenyelje a menetrendszerűen keletkező óriási veszteséget, a cég vezetése pedig hallani sem akar róla, hogy feladják nehezen összekapart hídfőállásukat az online piacon. Az aQuantive-ra elszórt összeg tulajdonképpen barátinak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy a Microsoft négy éve a megfeneklett Yahoo-ért 44 milliárd dollárt kínált. Azt később még Ballmer is mázlinak nevezte, hogy a Yahoo akkor visszautasította az ajánlatot.


Az aQuantive egyébként már nem a legnagyobb volumenű microsoftos felvásárlás, hiszen a vállalat a Skype-ért tavaly májusban 8,5 milliárd dollárt fizetett – ebben a pillanatban nem teljesen világos, hogy az internetes telefonszolgáltatás hogyan és mikor fogja visszahozni az árát. Csak az az egy dolog tűnik nyilvánvalónak, hogy az áttörő technológiákat és üzleti modelleket ritkán helyettesítheti olyan cégek felvásárlása, amelyek nagyjából már elérték, amit elérhettek.