Megnőtt az érdeklődés a Microsoft Office legelterjedtebb nyílt forráskódú alternatívája iránt. A 25.2-es verzió február végi megjelenése óta hetente közel egymillióan töltik le a LibreOffice-t, írta az amerikai Computerworld a The Document Foundation németországi munkatársára, Mike Saundersre hivatkozva. Legutóbb 2023-ban volt hasonlóan nagy a keresletet a programcsomagra.

Jelenleg a LibreOffice a legnépszerűbb nyílt forráskódú irodai (vagy ahogy manapság a Microsoft nyomán nevezik: hatékonyságnövelő) programcsomag. Alternatívái – pl. az Apache OpenOffice vagy a Collabora Online – az utóbbi időszakban veszítettek a népszerűségükből. Az OpenOffice-nak a fejlesztése is lelassult, utoljára 2023 decembere óta kapott frissítést. A Sun Microsystems által megnyitott StarOffice-ból kinövő Collabora Online-t folyamatosan fejlesztik ugyan, de nincs desktop verziója.

Költségcsökkentés és nagyobb kontroll

A The Document Foundation munkatársának állítását a Gartner is megerősítette. A kutatócég egyik vezető elemzője, Jason Wong szerint nem csak az ingyenesség az oka a LibreOffice népszerűségének. Azok a szervezetek (és egyéni felhasználók) is előszeretettel használják, melyek nem akarják a felhőbe költöztetni az irodai szoftvereiket. A két legkifinomultabb csomag, a Microsoft 365 és a Google Workspace ugyanis alapvetően a felhőre koncentrál.

Ami mégis sokakat visszatart a LibreOffice vagy egyéb alternatív csomagok használatától, hogy speciális erőforrásokra lehet szükség. A nyílt forráskódú termékek – és ez alól a LibreOffice sem kivétel – általában olyan önjáró felhasználókat feltételeznek, akik önállóan el tudják végezni például a szoftver karbantartását. (A másik lehetőség, hogy a rendszerint amúgy is túlterhelt rendszergazdákra/üzemeltető csapatra testálják a feladatot.)

A csomagnak jelentős bázisa van. A The Document Foundation 200 milliós felhasználóval számol. Zömük olyan végfelhasználó, aki otthoni gépére keres ingyenes Microsoft-alternatívát. De a szervezeti felhasználók száma is dinamikusan gyarapszik. A legutóbbi nagy fogás Schleswig-Holstein tartomány Németországban. A tartományi kormányzat tavaly jelentette be, hogy a kormányzati szerveknél, hivataloknál 30 ezer számítógépen cseréli LibreOffice-ra a Microsoft csomagját.

Az ilyen nagy bejelentéseket leszámítva a valós használatról azonban csak becslései vannak a The Document Foundationnek, mivel – állítása szerint – semmilyen módon nem követi a szoftver telepítőit. Bár az OpenOffice Linuxon is fut, Saunders szerint a felhasználók többsége windowsos gépen telepíti, és még a macOS-t használók is többen vannak, mint a linuxozók. Annak ellenére van ez így, hogy több olyan Linux disztribúció létezik, ami alapból tartalmazza a LibreOffice-t.

Diszkrét MI is lehet hozzá

Saunders a csomag továbbfejlesztéséről is beszélt a Computerworldnek. Szerinte a LibreOffice-t használók egyszerű felületet akarnak, és nem szeretnék, hogy a mesterséges intelligencia mindenbe beleüsse az orrát.

Ezzel együtt nem mondanak le az MI kínálta lehetőségekről, a megoldást azonban külső fejlesztőktől várják bővítmények formájában. A felhasználó pedig majd eldönti, hogy melyiket és mikor akarja használni.