A hatályba lépését követő kétéves türelmi időszak utánn május végétől alkalmazzák az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), amelyet így elvileg már több mint négy hónapja alkalmaznak. Az új szabályozás különféle hatásairól mi is gyakran beszámolunk (a téma böngészését talán itt és itt érdemes elkezdeni), ezek között pedig visszatérő topik, hogy a GDPR hogyan befolyásolja a webes publikációk működését.

Augusztusban a Nieman Lab azóta is folyamatosan frissülő statisztikájáról írtunk, amelyben a harvardi intézet munkatársai a fontosabb tengerentúli híroldalakat követik a GDPR-megfelelőség szempontjából. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a listán szereplő címek közül összesen 1063 kiadvány (köztük a leglátogatottabb hírportálok harmada) volt elérhetetlen az Európai Unió területéről próbálkozó látogatók számra.

Ez esetenként csak annak az eredménye, hogy a kiadók késésben vannak a szükséges fejlesztésekkel (ilyesmi persze Európában is előfordul), mások viszont úgy döntöttek, hogy a jelenlegi felállásban lemondanak az Európából érkező forgalomról. Szerintük a GDPR ebben a formában nem működhet sokáig, ezért felesleges erőforrásokat allokálni a megfelelőség technikai követelményeinek biztosítására.

Sokan az adatvédelmi rendelet betartatásának gyakorlatára kíváncsiak, mások egyelőre az új egyensúlyi helyzet kialakítására mutató piaci folyamatokat figyelik. Az izolációs stratégia persze nem biztos, hogy kifizetődő lesz – különösen, hogy a GDPR-hoz hasonló szabályozások mára az USA-ban is terítékre kerültek. A Nieman Lab statisztikájában egyébként a tegnapi frissítés után már 1125-re nőtt az EU-ból elérhetetlen amerikai híroldalak száma.

Közel értelmezhetetlen európai átlag

A Reuters Institute for the Study of Journalism legutóbb az európai helyzettel kapcsolatban közölt adatokat, amelyek közül a legérdekesebb a hirdetésekhez kapcsolódó követési megoldások (trackerek) alkalmazása az európai weblapokon. A kutatás alapján a harmadik féltől származó sütik (cookie) száma 22 százalékkal csökkent a GDPR éles üzemének kezdete óta eltelt négy hónapban, miközben a hirdetéseket kiszolgáló külső domainek becsatornázása 4 százalékkal esett vissza.

A statisztika kétszáz német, francia, olasz, brit, spanyol, finn és lengyel híroldal átvizsgálása alapján állt össze, vagyis közvetlen hazai vonatkozása nincsen, de tájékoztató jelleggel mindenképpen jól mutatja be az Unión belüli trendeket. Különösen, hogy a harmadik féltől származó elemek visszaszorulása közel sem egyenletes: valahol sokkal nagyobb a csökkenés, máshol viszont emelkedés tapasztalható.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a T-Systems Magyarország támogatásával készült. Részletek »

A brit híroldalak például, amelyek áprilisban még mind közül a legtöbb sütit használták, júliusra kidobálták a külső kiszolgálókhoz kapcsolódó kódok 45 százalékát. A németeknél mindössze 6 százalékos visszaesést mértek, a lengyeleknél viszont 20 százalékkal növekedett az ilyen típusú sütik száma.

Érdemes megemlíteni, hogy a közösségimédia-tartalmakat (mint a facebookos megosztó gombokat) beágyazó híroldalak aránya 84-ről 77 százalékra olvadt. Ezzel együtt az amerikai szolgáltatók beágyazottsága továbbra is elsöprően erős: a vizsgált oldalak 96 százaléka futtat valamilyen Google-kódot, míg a Facebook 70, az Amazon pedig 57 százalékkal van jelen. Közülük a legjelenősebb, 5 százalékpontos csökkenést a Facebook könyvelhette el, ami összhangban van azzal, hogy a kutatásban meghatározott kategóriák (ajánlások, forgalmi mérések, hirdetés és marketing stb.) közül a közösségi médiához kapcsolódó sütiket irtották ki a legtöbben.

A Reuters Institute for the Study of Journalism anyaga ezen az oldalon keresztül PDF formában is elérhető, benne a lebontott adatokkal és a kutatás konklúziójával. Ezt röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy a híroldalak helyzete a GDPR-megfelelőség szempontjából nehezebb, mint a többi népszerű weboldalé, mivel működésük sokkal jobban épül a harmadik féltől származó elemekre – ezt pedig léten-nyomon opt-in hozzájárulások közbeiktatásával, sokszor pedig a megfelelőségi kockázatokat rejtő tartalom teljes eltüntetésével próbálják kezelni.