Nem szükséges kiterjedtebb felmérést végezni ahhoz, hogy tudjuk: a nyomtatás, illetve az azzal kapcsolatos karbantartási, működtetési feladatok képesek a legjobban hátráltatni egy cég működését. Az Epson már jó ideje keresi azt a technológiát, amivel a vállalatok még hatékonyabban képesek nyomatokat készíteni, és a megoldást a tintasugaras területen a külső tintatartályok alkalmazásában találta meg.
A gyártó által szervezett sajtórendezvényen a cég hazai képviselői elmondták, hogy az az eredetileg kis- és középvállalatokat célzó újítást kiterjesztik a nagyobb teljesítményű nyomtatók területére is, amivel a nagyvállalatok igényeit kielégítő és hatékonyságát növelő nyomtatók születhetnek. Nem véletlen, hogy az Epson ennyit emlegeti a hatékonyság kifejezést: egy széles körű felmérés szerint átlagosan egy munkavállaló egy teljes munkahetének megfelelő idő veszik el évente az informatikai rendszerek és hardver leállások miatt, amely 24 milliárd eurós termeléskiesést jelent.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a munkavállalói frusztráció nagyrészt az állásidőből és a karbantartásból eredeztethető. A megkérdezettek a nyomtatókkal kapcsolatban a karbantartás miatti frusztrációt (57%), valamint a központosított nyomtatási modellből (48%) eredő várakozási időt és a munkaállomás elhagyását jelölték meg legnagyobb arányban, amelyek mind hatással vannak a munkavégzés idejére.
Az Epson reményei szerint a Workforce Pro RIPS (Cserélhető Tintacsomag Rendszerű) nyomtatók megodást jelenthetnek. Ezek a printerek továbbra is a külső tintatárolásra építenek, csak mindezt sokkal nagyobb mennyiségű tintát tároló, speciális zacskók (lásd fenti kép) csatlakoztatásával oldják meg, hogy egy feltöltéssel akár 75 ezer oldal kinyomtatása is képesek legyenek.
A cikkben említett kutatást a Coleman Parkes készítette az Epson Europe megbízásából, 1250 darab, 50-500 főt foglalkoztató vállalat megkérdezésével az EU5 országokban. A válaszadók IT döntéshozók voltak. A kutatásban 250 vállalat vett részt országonként (Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország) a pénzügyi, kereskedelmi, és vállalati szektorból.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?