Az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest többen és sokkal aktívabban használjuk a mobilnetet, az infokommunikációs szektor pedig egyre nagyobb arányt vállal a GDP-ből. Többek között ezeket a fejleményeket lehet kiemelni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott jelentéséből, amely a nem túl költői Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2016. I. negyedév címet viseli [PDF].

Visszaesés? Miféle visszaesés?

Miközben a magyar gazdaság egésze EU-szinten is botrányosan gyenge három hónappal indította az évet, a hivatalos cimke szerint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágba sorolt vállalatok összességében növelni tudták bevételeiket. A KSH adatai a legalább öt főt foglalkoztató, főtevékenységként a szektorhoz tartozó területet megjelölő cégek eredményeit tartalmazza. Ezek alapján az infokom ágazat 589 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított az év első negyedévében, ami 1,2 százalékos növekedést jelent 2015 hasonló időszakához képest.

A területen belül azonban nagy eltérések mutatkoztak. A tortából még mindig a legnagyobb súllyal részesedő távközlési cégek például közel 6 százalékkal kevesebbet tudtak számlázni idén. Ellenben a kiadók, az információtechnológiai-, illetve információs szolgáltatók, valamint a filmgyártók, műsorszolgáltatók egyaránt szépen, 5-10 százalék körül növekedtek.

Az ágazat nem csak a nemzeti össztermék előállításából vállal egyre többet, de kifejezetten vonzó a munkavállalók szempontjából is. A KSH adatai szerint 2016 első negyedévében az egy főre jutó havi bruttó átlagkereset 499 ezer forint volt, ami 6 százalékos éves növekedést jelent. A nemzetgazdasági ágon belül a távközlési szektorban átlag felettinek számít mind a bruttó bér (552 ezer forint), mind az éves emelés mértéke (8,9%). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a kiadói tevékenység ágazatban volt a legalacsonyabb (368 ezer forint), de még ez is bőven meghaladja a hazai átlagot.

Mobilizálódott magyarok

A távközlési szektorban az évek óta tartó folyamatok folytatódtak. Egyre marginálisabb szerep jut a vezetékes telefonvonalaknak, miközben a mobil szolgáltatásoknál az előfizetések lassan, de biztosan kezdik kiszorítani a korábban nagyon népszerű feltöltőkártyás konstrukciókat. Négy évvel ezelőtt még fele-fele volt az arány, ami mára már a 60-40-hez közelít.
 

Az internet-előfizetések alakulása hazánkban

Az okostelefonok elterjedése a netezési szokásokat is alaposan megkavarta. A nemzetközi trendekkel összhangban hazánkban is egyre nagyobb súlyt kap a mobilos netezés. Ami a teljes internetes piacot illeti: a negyedév végén több mint 8,2 millió előfizetést tartottak nyilván, ami 11 százalékkal több, mint egy éve. A mobilnet ebből már 67 százalékkal veszi ki a részét.
 

Hazai cégek árbevétele az internet-előfizetésekből

Az internet-előfizetésekből származó teljes árbevétel megoszlása ugyanakkor (még) ellentétes arányokat mutat. Ez nem túl meglepő, hiszen a vezetékes szolgáltatások jellemzően drágábbak, mint a mobilokhoz rendelhető adatforgalmi csomagok. A fenti táblázatból azonban az is kitűnik, hogy négy év alatt a mobilnetre költött összeg több mint másfélszeresére nőtt, miközben az egyéb internet-hozzáférési szolgáltatások kalap forgalma - az utolsó 12 hónapot leszámítva - majdhogynem konstans maradt.